Kapcsolatok hálójában...

Amikor mosolygunk, az egész világ együtt mosolyog velünk

A fejezet arra hívja fel a figyelmünket, hogy mi emberek érdemeinkkel is képesek vagyunk egymást megfertőzni. Egy afrikai kis iskolájában kitört nevetési járvánnyal hívja fel a figyelmet. Ahol eleinte csak 2 leány kapott nevetőgörcsöt majd az egész iskolára átterjedt a kór, sőt a hazautazó diákok lakóhelyükre is továbbították a nevetéskényszert. Tehát az érzelmek akár pozitívak akár negatívak átadhatóak a másik embernek vagy akár ember csoportoknak. 

Őseinknek voltak érzelmei

Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, mindnyájunknak vannak érzelmei, és mi több ezeket az érzelmeink ki is fejeződnek a világ felé. elég csupán a gesztikulációra, mimikára gondolni. Ezen kívül pedig fiziológiánkra is kihatnak. Számtalan kísérlet kimutatta, hogy ez emberek átveszik egymás hangulatait, érzéseit. Tehát érzelmi állapotunk függ azoknak az embereknek az érzelmi állapotától, akikkel együtt vagyunk, interakcióba kerülünk. Miért vesszük át egymás viselkedését és miért is hat ránk ilyen hihetetlen módon? A válasz a régmúltban keresendő, őseink a jobb túlélés érdekében adták át egymásnak érzelmeiket. A fokozott kapcsolat a külvilággal szembeni védelmet jelentette. A csoport érzelmeinek az összehangolása három fő ok miatt volt elengedhetetlen: Kommunikáció könnyebbé vált, összehangolódott a csoport tevékenysége, elősegítette az emberi kapcsolatok kialakulását. Eleinte ez az erős érzelmi fertőzés anya és utóda között alakult ki majd később terjedt ki az egész családra. Az szinte bizonyos hogy az érzelmi kommunikáció megelőzte a nyelvit. Ha belegondolunk saját hétköznapjainkban is így van ez, hazaérünk fáradtan és lám még meg sem szólaltunk, párunk már tudja, hogy baj van rá is átragad a rosszkedv és kész a veszekedés. Ki ne élte volna már ezt át élete során?

Érzelmi megfertőzés

Annak két oka van, hogy miért érezzük fontosnak, hogy a másik érzelmeire reagáljunk, átvegyük. Első sorban van egy erős biológiai kényszerünk, hogy utánozzunk másokat, ezen a folyamaton keresztül pedig megvalósul az érzelmeinek az átvétele. Érzelmeinket az arcunkkal fejezzük ki leginkább. Erre a két legjobb példa a szem és az orr reakciója félelemre és az undorra. A mimikánk tehát a kommunikációnk egyik leghatékonyabb eszköze. Ahhoz hogy ezt a jelrendszert értelmezni tudjuk ki kellett fejleszteni a képességünket mellyel értelmezni tudjuk. Ez az oka annak, hogy létezik érzelmi megfertőződés, mert az empátiánk is kialakult. A mimika nagyon meghatározó, hiszen egyén hangulatára nagyon nagy hatással van ezért is oktatják, mert a Call centereseket, hogy mosolyogjanak, mert az érződik és az ügyfél is átveszi ezt a pozitív hangulatot.

Érzelmi pánik

Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy nem pusztán közeli embertársaink érzelmeire hatunk vagy hatnak ránk, hanem egymáson keresztül nagyon sok emberhez eljutunk. Olyanok vagyunk, mint a bölények a füves pusztán, ha mindenki békében van mi is békében vagyunk, ha egy bepánikol mi is elkezdünk eszeveszettül rohanni. Ennek a jelenségnek a neve a tömegpszichózis, amelyre valljuk meg magunk is számtalan példát tudunk felhozni. A kialakuló tömeghisztériának két típusa létezik. A tiszta szorongásos ekkor a hisztéria résztvevői valamiféle biológiai tünetet érzékelnek magukon. A másik esetben, a motorikus típusban, hisztérikus megnyilvánulásokra kell gondolni, mint pl: a nevetés, de minden esetben félelem és szorongás húzódik meg a háttérbe. A történelem során az ilyen esetekre számtalan példa van, az első ilyen a 1374 es pestis járvány után táncőrület tört ki. 

Kibírhatatlan édeskés szag

A hozott példa jól szemlélteti, hogy azok a közösségek ahol a hisztériás megnyilvánulások bekövetkeznek, annak tagjai nagyon erős kapcsolati hálóban állnak egymással. Az is egy közös pont hogy általában a nők és lányok hajlamosabbak az ilyen tünetek produkálására ennek oka lehet az is hogy mi nők sokkal inkább megbeszéljük gondjainkat érzelmeinket. Illetve az is közre játszhat, hogy jobb a szaglásunk. Lehetséges tehát, hogy a szaglásunk és érzelmeink között nagyon erős összefüggések vannak. Erre számtalan bizonyíték áll rendelkezésünkre. Elég csak arra gondolnunk egy-egy ismerős szép vagy épp rossz élményhez kötődő illat milyen érzelmi változásokat vált ki.

A kialakuló tömegpszichózis javasolt kezelési módjai a kapcsolati hálókra kell, összpontosítson. Határozottan és higgadtan kell fellépni és megnyugtatni az embereket. A fellépő szakembereknek nem szabad köntörfalazni, a tényeket kell közölni úgy ahogy azok vannak.

A tömegpszichózis bár kóros folyamat azon alapszik, hogy hatnak ránk mások érzelmei ami pedig egyáltalán nem kóros dolog. 

Az érzelmek terjedésének nyomában

Arra, hogy rájöjjünk, ki mit érez, érzelmi mintavételes eljárást kell végeznünk. Meg kell kérni, hogy megadott időpontokban mit érez, mik a tünetei jegyezze fel. Az így kapott képek kirajzolják az egyén érzelmi térképét. Voltak kutatok, akik külön a családon belüli terjedésekre voltak kíváncsiak, illetve hasonló kutatásokat végeztek az ápolónők körében is. Az eredmények kirajzolták ki kire hat illetve mi is volt a terjedés útvonala.

A boldogság terjedése

A kutatok számos előzményt és területet vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy boldogság egyik legjobb terjesztője mások boldogsága. A boldogság terjedésének vizsgálatára összeállítottak egy adatbázist. A 12067 fő adatait hogy boldog vagy boldogtalanok egy nagy eddig sosem készített diagramra vitték fel. Ha erre rápillantunk, két dolog tűnik egyből szembe, hogy a boldog és boldogtalan emberek egyaránt halmazokba csoportosulnak. Másodszor a boldogtalan emberek a perifériákon helyezkednek el. A boldogság sem jut el mindenkihez hiába lesz boldog az ismerősünk és annak ismerőse, ahogy egyre kifelé haladunk a boldogság eltűnik és kisimul. Azt kimutatták, hogy a barátok család jóval jobban emeli a boldogsági szintünket, mint az anyagi juttatások. A boldogságról is elmondható tehát, hogy nem pusztán az egyén élményitől függ, hanem az egész csoportra jellemző tulajdonságtól. 

Életünk hedonisztikus taposómalmában

Érdekes eredményekre jutottak a kutatok a kirívó esetek után az egyének boldogságszintje visszaáll a normálisra. Azt hihetnénk, hogy egy lottónyertes pl örökké boldog lesz, vagy egy gerincbénult örökké szomorú, de ez nem így van a boldogságszintünk hamar 1-2 ven belül visszaáll a normálisra. Az ember a hedonizmus taposómalmában őrül minden nap. Annak megoldása, hogy boldogságérzetünket tartósan magasan tartsuk vagy legalább is az átlag felett a megoldás, ha barátaink eltérő időszakban boldogok így ez által mindig más emeli a boldogságérzetünket, és lehetünk sokáig magas boldogsági szinten. 

Magányosan a tömegben

Felmerül a kérdés, ha boldogság képes terjedni, mi a helyzet a magányossággal, ami ráadásul első hallásra ellentmondásban van a kapcsolati hálóval. John Cacioppo kutatásai szerint a magány egy komplex érzelem, ami arra sarkalja az illetőt, hogy változtasson. Továbbá a kutatások azt is bebizonyították, hogy a magányosság nem egyenlő az egyedülléttel. A magányosság egyszerre a kapcsolatok hiányának oka és következménye. A boldogsághoz hasonlóan a magányossá is három lépés távolságra képes terjedni. A következtetés pedig az, ha meg akarjuk gátolni a magányosságot a perifériákon élő emberekre kell összpontosítanunk. 

A szeretet nyomában

Az érzelmeink igazán emberi kapcsolatainkban bontakoznak ki. Számtalan jellemű stílusú ember él szerte a világon, amiben hasonlítunk az nem más, mint az érzelmeink. A nemi vágy a ragaszkodás, szerelem azok az érzelmek, melyek központi szerepeket játszanak életünkben. A kapcsolati háló kialakításában pedig kulcsfontosságúak.

Amikor mosolygunk, az egész világ együtt mosolyog velünk. In: Christakis, N. A. - Fowler, J. H.: Kapcsolatok hálójában. Typotex, Budapest, 2010. p. 19-48.