Ezen
a héten az online tanulási környezet és a virtuális tanulási környezet
sajátosságairól szerzett tudásunkat mélyítettük el. Részletesebben
foglalkoztunk mindkettővel, kitérve az online közösségekre, az online tanulási
keretrendszerekre, virtuális tanulókörnyezetekre. Majd a két tanulási
környezetet hasonlítottuk össze megadatott szempontok alapján. Végezetül pedig
kutatási eredményekkel ismerkedtünk melyet a virtuális Second Life környezet
használatával kapcsolatban végeztek.
Online tanulási
környezetek:
Online eszközrendszerek
a tanulás támogatásában:
Mint a korábbiakban már
tisztáztuk, az online eszközökkel támogatott tanulás esetében arról van szó,
hogy a tanóra hasznos részét képezhetik az online végzett feladatok, nyitás
történik a külvilág felé. A diákok akár egymással is interakcióban léphetnek az
online oldalakon is akár az óra keretén belül vagy kívül is. Ezáltal egy széleskörű
információ megosztás történhet, produktív folyamat zajlik le. Itt merült fel a
kérdés maga a tartalom megosztás tanulás-e? Azt kell mondjuk: nem, inkább a
csoporton belüli és kívüli információ megosztás történik, ami önmagában még nem
tanulás. Pusztán eszközfelhasználás. A twitter használat merült fel példaként,
hiszen ott is információ megosztás történik, de az egyrészt még nem tanulás,
másrészt pedig nagyon kevés a csiripelésekre adott interakció, és az abból
kialakuló diskurzus. A veszélyekre is felhívták a figyelmünket, talán erősnek
tűnik ezt a kifejezést használni, de lássuk be: könnyen elveszünk a technikai
eszközök újításának erdejében. Fontos megemlíteni, hogy nem kell mindig minden
eszközt használnunk, sőt az célszerű, ha összeállítjuk magunk kis online
„tolltartóját”, amiben az általunk használt online oldalakat, eszközöket
elhelyezzük. Ez megkönnyítheti számunkra a munkát.
Online közösségek:
Ehhez szervesen
kapcsolódnak az online közösségek. Alapvetően ezeknek a honlapoknak,
közösségeknek a többsége nem oktatási, tanulási céllal jött létre. Azonban
hasznosíthatóságuk ezen a területen is megmutatkozik. Közkedveltségük miatt
sikeresen lehet rajtuk akár tanulási csoportokat is működtetni. Előnyüket
továbbá növeli az a tény is, hogy ingyenesek, felhasználásuk pedig nagyon
egyszerű, úgy értve, hogy nem igényelnek komoly számítógépes ismereteket. Az
előnyei mellett persze hátrányok is megfigyelhetőek, ezek inkább a csoportműködésben
jelentkeznek. Megfigyelhető, hogy a csoportok többsége a közösen vállalt
feladat elvégzése után szépen lassan megszűnik. Ennek egyik oka lehet, hogy
hazánkban még nem alakult ki megfelelő módszertan, és nincs bevett szokása az
online közösségmenedzsmentnek. Aki a témában tájékozódni szeretne jobbára
külföldi szakirodalmakat fog találni. Továbbá meg kell említenünk a tanári
szerepvállalás átalakulását. A tanárnak egy számára új facilitátori, mentorálló
szerepben kell fellépni. Ez nagy kihívás, főleg azok számára, akik korábban a
klasszikus módon taníttatottak. Ráadásul helyzetüket nehezíti az is, hogy nincs
megfelelő módszertan.
Az oktatási
felhasználás problémái:
A felhasználás első
problémája a megosztási aktivitáson való átlépés, elsőre senki nem akar
megosztani, egyfajta tartózkodás figyelhető meg. Ez nyilván abból adódik, hogy
az emberek számára szokatlan, még gátlásaikkal küzdenek. Az is megfigyelhető,
hogy a Facebbok oldalon és az ehhez hasonló közösségi oldalakon a diákok
szabadabban osztanak meg tartalmakat, mint más konkrét tanulásara szolgáló
keretrendszerekben. Véleményem szerint e azért is van mert sokkal jobban
kötődik magához az iskolához, és az ember hasonlóan mereven fog ott is viselkedni,
mint személyesen az órán. Itt is felmerül a tanárszerep változása, hogy is
viselkedjen a tanár online környezetben? Legyen-e ismerőse diákjainak? Kell-e
két profil számára? Ezekre a kérdésekre véleményem szerint nincs jó válasz, sok
tényező befolyásolja azt, ki dönt az egy profil és a kettős profil mellett. A
bizonytalanságnak az is oka, hogy nincs kiforrott etikett erre. Valószínűleg
ahogy az online közösségekben egyre több tanulócsoport jelenik meg, ez az íratlan
szabály is kialakul.
Tanulóközösségek:
Az online tanuló
közösségek arra a központi gondolatra építve jöttek létre, hogy: Tanulni jó! Miért ne tanulhatnánk
egymástól, és miért ne okozna ez örömet számunkra? Ezek a közösségek sokkal
koncentráltabban tudnak a tanulással foglalkozni, mint más nem erre a célra
létrehozott közösségi oldalakon. Két ezzel foglalkozó oldalt néztünk meg. Egyik
a Kahn Academy, ami egy Amerikában bejegyzett nonprofit cég, célul tűzte ki,
hogy jobbá tegye az oktatást, és mindenki számára világszínvonalú tanagyagot
biztosítson. A tartalmak magyar nyelvű szerkesztését önkéntes munkával
szervezik meg. A facebookon is elérhetőek a következő linken: http://t7.hu/sm9 Peer2Perr az előbbihez hasonlóan
szintén a tanulásban kíván szakszerű segítséget nyújtani. Ezek a
tanulóközösségek mérföldkőnek tekinthetőek, egyre inkább intézményesültté
válnak. Illetve megvalósítják a nyitott oktatást. Kritikus tükröt tartva ezáltal
a zárt klasszikus oktatási intézményeknek. Továbbá mérföldkő abban is, hogy
alulról jövő civil kezdeményezés lassan hasonló státuszba kerülhet, mint a régi
hagyományos intézményrendszer.
Online tanulási
keretrendszerek:
A fenti oldalak sikerét
látva nem ilyen pozitív az oktatási intézmények által fejlesztett és
létrehozott keretrendszerek helyzete. A moodle és a hozzá hasonló rendszerek
nem töltik a közösségformáló szerepüket. Egyfajta könyvjelzőként funkciónál és
információkat tömörítő. Zárt térként működik és nem kooperatív platformként.
Persze a hiba nem az oldal fejlettségi szintjében keresendő, mi nem használjuk
megfelelően, nem aknázzuk ki a benne rejlő lehetőségeket.
Virtuális
tanulási környezetek:
A virtuális tanulási
környezetet 6 szempont alapján elemeztük. Az első szempont a személyesség,
személy volt. Elmondhatjuk, hogy az offline hagyományos után a legszemélyesebb.
Ugyan szokatlan, de meglepően reális. Elrejtőzésre nincs lehetőségünk, hiszen
egyfajta avatárral képviseltetjük magunkat. Beszélünk, szóbeli kommunikáció
történik. Környezet tekintetében, ijesztően reális világban végezzük a
tanulást, saját iskolánk képére formálhatjuk a teret. Azonban a tanár úr utalt
arra kutatásában, hogy ez eleinte nem nagyon érdekli az avatárokat. Én is
hasonlót vettem észre a mi csoportunk alakulásánál, hogy az avatárok többségét
annyira lekötötte az újdonság a szerkesztgetés, hogy nem érdekelt minket milyen
a berendezett tér. Ehhez kapcsolódik a harmadik szempont a tér használás. SL-ben
nyílt terek vannak, a gyakorlott felhasználók szinte bárhová eljuthatnak. A tér
kihasználásának lehetőségei gyakorlottság kérdése. Végezetül az utolsó három szempont
multimédia, kommunikáció, interakció. A multimédiás eszközös széles kínálata
felhasználható virtuális oktatásban. Sőt még online felületek is elérhetőek a
virtuális térben. Kommunikáció azonnali és késleltetett egyaránt lehet. Írásban
és szóban is van lehetőség kommunikációra. Ami negatívum az az, hogy az
avatárok nem gesztikulálnak, nem tudják átadni a szöveghez párosuló
metakommunikációs jeleket. Az interakció tekintetében fontos, hogy noha nem
kellene betartani a való életben szokásos szabályokat, azonban a felhasználók
többsége SL-ben is betartja ezeket. Gondolok itt ha beszélünk egymás felé
fordulunk az avatárokkal, közel megyünk egymáshoz, pedig ezeken nem indokolt
cselekedetek, egyszerűen n nem lenne jelentősége.
A felhasznált képek forráshelye:
http://manzardcafe.blog.hu/2010/08/08/online_kozossegek_vilagterkepe_2010
http://t7.hu/smd
http://www.khanacademy.org/about
