Örök visszatérés? Társadalom az információs korban

Az internetezés és az értékrend összefüggései Európában

 

A könyv V. fejezete arra tesz kísérletet, hogy elhelyezze hazánkat az európai információs térképen. Az Unió és az internet kapcsán elmondhatjuk nincsenek határok Európában. Azonban valójában vannak különbségek, elég csupán a történelmi múltra és a kultúrára gondolnunk. 

V.1. Európa régiói és az internethasználat

A bemutatott adatok a 2008-ban végzett European Social Survey (ESS) kutatásból származnak. E kutatás keretein belül kérdeztek rá az internethasználat témakörére is. 20 európai országban végezték el a felmérést és az eredményeket 2009-ban közölték. A kutatás lehetőséget ad az internethasználat társadalmi-kulturális hatásainak összehasonlítására az egyes országokban.

A szerzők jól szemléltetik, hogy a történelem folyamán a határok kijelölésére mindig nagy gondot fordítottak. Mi a helyzet az internettel, a mai technika fejlődésének köszönhetően futótűzként terjed? Azt feltételezhetnénk, hogy az internet és annak fejlődése teljesen független az európai államok múltjától. A választ a következő kérdés adja meg számunkra: Milyen gyakran használja az internetet, világhálót vagy az e-mailt, otthon munkahelyén, vagy más helyen? A grafikon azt ábrázolja, az egyes országban milyen az internetet mindennap használok eloszlása. Az eredmények kirajzolják az Európában a történelmi múlt folyamán kialakult három fejlődési régiót. Nyugaton a legmagasabba az internetet naponta használók aránya, míg kelet felé haladva ez a szám egyre csökken. Magyarországon a megkérdezettek 27,6% használja minden nap az internetet, míg a legmagasabb értéket Norvégia hozta 61,8%. A szociológiai adatok nem mutatnak ekkora különbséget, minden országban döntően az aktívak és a magasabb végzettséggel rendelkezők használják gyakran az internetet. 

V.2. Etatizmus

Az etatizmus problémakörének vizsgálata meghatározó a posztkommunista országokban így hazánkban is. A kommunizmusban élő országokban az amúgy is gyenge piacgazdaság is megszűnt létezni. A központi pártvezetés gátolta a szabad kereskedelmet, piacot, azonban cserébe gondolkodott állampolgárairól. A rendszerváltás után a beköszöntő rossz gazdasági helyzet miatt többen is visszakívánkozta a gondoskodó állam védelme alá. Az etatizmus mértékének kimutatására több kérdést is felettek. Első kérdésben azt vizsgálták, hogy a válaszadó szerint az államnak kell-e a jövedelemkülönbségeket csökkenteni. Magyarországon értetek ezzel legtöbben egyet, 4.3% gondolta így, míg a legalacsonyabb értéket Dánia hozta 3,1%-ot. A könyvben ismertetett további kérdésekből kitűnik, hogy a kutatásban résztvevő országok három csoportba sorolhatóak. Antietatista-meritokratikus, ilyen Dánia, ahol legkevésbé akarják az állam beavatkozását, a különbségeket pedig elfogadják. Etatista-meritokratikus, az államnak esetenként be kell avatkoznia, de a szorgalom tehetség eredményezhet különbségeket. Atetista-antimeritokratikus ennek tipikus képviselője hazánk, ahol abszolút elvárják az állami beavatkozást. 

V.2.1 Etatizmus és internethasználat

A etatizmus és antietatizmus az élet más egyéb területeivel összefonódást mutatnak így az internethasználattal is. Minden országban kimutatható, hogy az etatisták ritkábban használják az internetet, mint antietatista polgártársaik. Az is tendencia, hogy az etatizmus index alacsonyabb az internetet mindennap használók körében. 

V.3. Munkahelyi autonómia

A munkahelyi autonómiára vonatkozóan két kérdés szerepelt a kutatásban.1: Milyen mértékben teszi/tette lehetővé a munkahelyén a vezetőség, hogy döntsön napi munkájának megtervezésében? 2: Milyen mértékben teszi/tette lehetővé a munkahelyén a vezetőség, hogy a szervezet/ vállalat tevékenységét érintő döntéseket befolyásolja? Ezen kérdések adataiból állították elő az autonómia indexet, hazánkban ez az index az egyik legkisebb mértékkel rendelkezik. Ide kapcsolódva említik meg a szerzők, hogy az internethasználat együtt jár a legtöbb országban a munkahelyi autonómia magasabb szintjével. 

V.4. Bizalom

A bizalom vizsgálatához az EVS-ben már használt kérdéseket alkalmazták. A kérdések arra irányultak, hogy kiderítsék, az emberek milyen mértékben hisznek, vagy nem hisznek mások megbízhatóságában, tisztességében, segítőkészségében. Leginkább a skandináv országokban magas a bizalom, míg a 2004 után csatlakozott volt kommunista országokban ez az arány a legkevesebb. Az internettel is szoros összefüggésben vizsgálták a bizalomindexet, azt az eredményt kapták, hogy akinek magas a bizalmi indexe annál többet használja az internetet.

V.5. Tolerancia

A társadalmakban keletkező feszültéségek nagyon meghatározóak, kihatnak még a gazdaság teljesítő képességére is. Napjainkban már nem kell egy-egy kisebbségnek feltétlenül asszimilálódva beolvadnia. Azonban ez azt is maga után vonja, hogy az egyes rétegek között magasabbak a feszültségek. A társadalmak tolerancia szintjét azzal kívánták vizsgálni, hogy mennyire fogadják a homoszexuálisokat, leszbikusokat, és bevándorlókat. A nyugati társadalmak szexuális másság tekintetében sokkal befogadóbbak, mint a keletiek. Az idegenek elfogadásának mértékére 6 kérdést állítottak össze. A kérdésekből létrehozták a tolerancia indexet. Nem meglepő módon hazánk és a keleti államok kevésbé toleránsak az idegenekkel szemben, mint a nyugati társadalmak. Hazánk tolerancia nagyon alacsony pusztán 1.99.

Internethasználat szempontjából kimutatható, hogy az azt napi szinten használok jóval toleránsabbak a világhálót ritkábban használó társaiknál.

V.6 egyén és társadalom

A válaszadókat felkérték, hogy töltsenek ki egy érték-tesztet is. Az érték az, ami az egyén és a társadalom között összekötőkapocsként funkcionál. Az értékek felmérésére Schwartz tesztet használták, amely 21 személyiségtípust különböztet meg. A komponensek melyek kirajzolják a értékekhez kapcsolódó viszonyokat az altruizmus, univerzalizmus, individualizmus, konformizmus. A kutatás ezen része szintén rávilágított arra a tényre, hogy az országok ugyan európaiak de mégsem azonos módon. Két csoport rajzolódik ki a „cselekvők” és a „szenvedők”. Az előbbiek, akik nem igénylik a külső jóváhagyást, magasan toleránsak. Míg a szenvedők egyetlen célja a szenvedés kibírása. Ők nem ismerik a munkahelyi autonómiát, nem toleránsak, konformisták gyanakvóak. Illetve a két csoport között feltűnik egy harmadik csoport is a lázadóké. Sem a cselekvő sem a szenvedő paradigmájába nem helyezkednek bele. 

V.8. Értékrend és internethasználat

A fent említett három csoportot megvizsgálták az internethasználat tükrében is. Feltételezték, ha az internethasználat eddig minden területtel összefüggőt, e kutatási szegmens kapcsán is kimutatható egy eredmény. Megnézték az egyes csoportokban a napi rendszerességgel internetezők arányát. A cselekvő csoportban 54,4%, a lázadók között 37,0%, szenvedők 24,2% bizonyult napi internet-felhasználónak. Tehát feltételezhetjük, hogy a napi internet-felhasználók toleránsabbak elfogadóbbak a szexuális mássággal szemben és nem idegengyűlölőek.

V.9 Európa három történeti régiója a 21. században

A tanulmány utolsó fejezete újra visszatér Szűcs Jenő kutatásaihoz. Azt vizsgálták meg a kutató által meghatározott három stratégiai régióban milyen arányban vannak a fenti személyiségű emberek. Az összevetés kimutatta, hogy nyugaton a fejlett társadalmakban döntően cselekvő típusú személyek élnek, míg keleten ahol a depresszió a cselekvésképtelenség uralkodik, ott a szenvedők vannak többségben. Azt kell kimondanunk, hogy kutató által már régen felvázoltak a mai napig fennállnak és valósak. Sajnos az is kiderül, hogy az internet a technika fejlődése nem árnyalja jelentősen a képet. Azonban azt nem szabad elfeledni, hogy az internet egy jó eszköz, amelyben a minőség forradalma rejlik, de ahhoz hogy igazán működjön a társadalmakban is egy minőségi változásnak kell végbemennie. Talán ebben a minőségi változásban mi magunk is kulcsok vagyunk...

Forrás: Csepeli György, Prazsák Gergő(2010) Örök visszatérés? Társadalom az információs korban,  Budapest, Jószöveg Műhely