Motiváció, aktivizálás, megerősítés...

A heti feladatunk az volt, hogy egy képzésszervező cég szemszögéből mutassuk be, mint oktatási menedzserek, a konnektivista és a távoktatási oktatási formákat. A cég ugyanis dolgozói továbbképzésére belső képzést kíván indítani.

Az összehasonlítást blog és prezentáció formájában mutatjuk be, melynek végén eldől, a megbízó cég melyik módszert választja. Tehát a célunk hiteles képet adni ezen oktatászervezési módokról.

A két képzési formában az összehasonlítást az oktatási folyamatban jellemző motiválás, aktivizálás és megerősítés hármas egysége, illetve a folyamatra jellemző tevékenységelemek, feladatrendszerek alapján mutattuk be.

A motiválás, az aktivizálás és a megerősítés alapdidaktikai hármas egység, amelyek összefüggő, kapcsolódó csoportot alkotnak, mert egyik a másikból következik és ilyen formán hatnak is egymásra.

A képzésben résztvevők motivációja mindig kulcskérdés oktatási környezetben, a távoktatási folyamatban és a vizsgált kurzusoknál is: hogyan lehet motiválni? A kérdésre válaszolva kézenfekvő, hogy a pedagógus kezében kétféle motivációs - didaktikai terület létezik: a tevékenység és a tartalom.

Ha a tevékenység izgalmas, változatos és leköti az egyént a tanulásban, akkor a motiváció is magasabb, ha viszont monoton, unalmas és állandó, akkor a motiváció is folyamatosan süllyed és csökken. Ez egy távoktatási és egy konnektivista csoportnál is érvényes megállapítás, változatos oktatásszervezési megoldással, tevékenységgel lehet az egyént motiválni és felkelteni, fenntartani folyamatosan az érdeklődését. A konnektivizmus ebből a szempontból jobban biztosíthatja ezt a fajta változatosságot, hiszen a résztvevők folyamatos tevékenykedtetésével, aktivizálásával könnyebben el tudja érni, ha így vizsgálódunk.

A tartalom alapú motiválás  nem azt jelenti, hogy csak azt tanítjuk, amit a hallgató tanulni akar, hanem azt, hogy a kevésbé érdekes tartalmakat változatos formában, tevékenykedtetve tálaljuk. Így a kevésbé érdekesebb részek (tantárgyak) is érdekesebbé válhatnak. A tartalom szempontjából tehát kényesebb a helyzet, hiszen nem feltétlenül csak olyan témákat szabad adni, ami iránt érdeklődik a tanuló. Olyan oktatási tartalom köré kell szervezni az oktatást, ami felkeltheti az egyén érdeklődését, így biztosítja a motivációt. Arra is vigyázni kell, hogy ha a feladatok változatosak is, a tanuló ne érezze azt, hogy túl van terhelve és olyan magasak az elvárások, aminek nem tud megfelelni, hiszen a motiváció ekkor a visszájára fordulhat.

Az aktivizálás a motivációval úgy függ össze, hogy ha a folyamat elején kellően magasra emeljük az egyén motivációját, magyarán sikeresen felkeltjük az érdeklődését, tartósabb lesz a motiváció az egész folyamatban, így nagyobb eséllyel vesz részt aktívabban a tanuló. Az aktivizálás biztosítása nagyrészt oktatásszervezés függvénye, hiszen ha érezhetően nem működik az adott tanulásszervezési forma, akkor tudni kell változtatni valamit. Ez távoktatásban még nagyobb kihívást jelenthet.

Távoktatási környezetben is előforduló hiba, hogy egyből a közepébe vágva, felvezetés nélkül vágnak bele a tananyagba, így kimarad a környezettel és a tartalommal  ismerkedő szakasz. Az oktató legtöbbször azt gondolja, hogy a hallgató már eleve motiválva van, így nem szán időt arra, hogy megismerje a hallgatók tudásszintjét, motivációját. Kellő időt rászánva az egyén motivációjának megismerésére, feltérképezésére és változatos környezetet, tartalmat biztosítva az aktivitás elősegíthető. A konnektivizmus pedig eleve az egyén aktivizálására épít, így itt is valamivel többet ad a távoktatáson belül a fentiekre nézve. Például menet közben is egyszerűbb a váltás, és jobban fel lehet vezetni a tartalmat a csoporthoz igazodva. Ha a konnektivista és hagyományos távoktatási kurzust nézzük, előbbi előnye abban rejlik, hogy ki lehet használni az egyén kreativitását, erre építve pedig sokkal sikeresebb lehet a tanár. Távoktatással nehezebb elérni ezt a fajta aktivizálást, de ott sem lehetetlen.

Konnektivista tanulásszervezés esetén sokkal jobban építhetünk az egyén kreatív munkájára, aktivitására. A hagyományos távoktatásban megtehető, hogy a tanuló csak várja az anyagot, amikor megkapta, megtanulja, megold pár feladatot és ezzel lezártnak tekinti a tanulási folyamatot. A konnektivizmus pedig arra épít, hogy a résztvevők igenis belevetik magukat, és aktívan részt vesznek a folyamatban. Másként a dolog nem működőképes.

A megerősítés távoktatási környezetben nehéz kérdés: egyrészt az egyén tanulástörténete miatt, mert az egyén nem először kerül az oktatással kapcsolatba, maximum a távoktatási helyzettel. Így kialakult nála egy tapasztalat, amire épít. Másrészt a megerősítés forrása legtöbbször a pedagógus, aki értékeli a munkát. Így rossz gyakorlattá érlelődhet a két tényező, és nem szokja meg az egyén azt, hogy a megerősítés máshonnan is érkezhet.  A tanuló reflexből az oktatótól várja az értékelést és a megerősítést.

Ezzel ellentétben a konnektivista kurzusnál ez egyáltalán nem így van! A többiek is adhatnak visszajelzést az egyén gondolataihoz, másrészt a folyamatot kívülről szemlélődőktől is jöhet megerősítés a tanáron kívül, ha feltételezzük az interaktivitást. Sőt, a konnektivizmusban a résztvevők szinte már el is várják, hogy a többiek reagáljanak bejegyzéseire, értékeljék őt, hiszen így tud igazán hatékonnyá válni a konnektivizmus skálafüggetlen hálózat-volta. Ezek mind verbális megerősítések.

A (visszacsatolás) és megerősítés non-verbális formában is végbemehet, ennek minősül például a Like. Általa a résztvevő tudhatja, hogy valami érdekeset, értékeset hozott létre, osztott meg.

A távoktatás és a konnektivizmus összehasonlítása:

	Távoktatási kurzus	Konnektivista kurzus
Tanári szerepek:	Mentor, tutor Koordinálja az egyéni tanulási utakat. Kiadja a megtanulandó anyagokat.	Mentor, facilitátor Koordinálja a csoport tevékenységét, feladatokat ad, melyek inspirálják a csoport tagjait.
Tanulási forma:	Jellemzően egyéni	Csoportos
Tanulás módja	A megtanulandó tartalmak megértése, befogadása	Hálózatalapú mintázatok felismerése és értelmezése
Befolyásoló tényezők	Határidők, elsajátítandó tananyag nehézsége, egyéni tanulási stílus	A hálózatok kapcsolatainak mélysége, erőssége
Tipikus tanulási helyzet	Egyéni tanulási stílusok alapján tananyagfeldolgozás	Fogalom-térképek, integratív, összegző tanulmányok
Feladatok jellege:	Kiadott tananyag elsajátítása, klasszikus tanulás.	Sokrétű feladat: blogírás, SL-konzultáció. Egyéni tudástartalomból egy közös tudástartalom konstruálása a cél.
Motiváció forrása	Egyéni motiváltság jellemző, egyéb külső motivációk lehetnek, (tanár) de nem meghatározó.	A csoport húzó erőt gyakorol a tagokra. Akik nem aktívak, azok kihullanak, amelyből nehézségek is adódhatnak.
Időszükséglet:	A tananyaggal való felkészülés a saját tempóban történik.	Egyéni és csoportos időbeosztás. Heti feladatmegoldásokkal a csoporthoz is kell igazodni.
Előzetes ismeret:	Alap szintű számítógépes ismeret.	Közepes szintű számítógép ismeret (többféle eszköz).
Tanulási helyszin:	Lehetőség személyes  konzultációra, online tanulási környezet.	Lehetőség személyes konzultációra. Virtuális-online tanulási környezet vegyes használata.
Számonkérés módja	Vizsgaszituáció. Végén szummatív értékelés, de lehet formatív a folyamat közben	Végső vizsga általában nincs, folyamatos értékelés a csoporttól és a tanártól.

Kiknek ajánljuk?

Távoktatás	Konnektivizmus
Ezt a képzési formát inkább a zárkózottabb, kevésbé innovatív embereknek javasoljuk	Innovatív, technikára nyitott, jó íráskészséggel rendelkező dolgozóknak ajánljuk.

Mivel a cégnél többféle személyiség típusú és tanulási stílusú ember dolgozik, úgy gondoljuk, hogy érdemes megfontolni, egy harmadik, kevert képzési formát is, amiben a távoktatás és a konnektivizmus előnyeit egyesítjük.

Ha összegezni akarjuk a fent leírtakat, mindenképpen leszögezhetjük, hogy a konnektivista kurzus - amennyiben az egyének motiváltsága és aktivizálása tetten érhető - jobban megmozgatja a résztvevőket, mintha csak távoktatással vennének részt a folyamatban.

Másrészt csapatépítésnek sem utolsó, így a cég a belső képzés során, pozitív attitűdökre építve kialakíthatja akár az egymástól tanulás, az egymás támogatásának a lépcsőit. Távoktatással is meg lehet sikeresen oldani a belső képzést, viszont a konnektivizmus egyfajta pluszt jelenthet, ha a résztvevők hajlandóak önmagukat interaktív szemlélettel fejleszteni. A motiválás, aktivizálás és megerősítés hármas egységét a konnektív kurzusnál jobban tetten lehet érni, de változatos oktatásszervezéssel, hogy ne csak a belső képzés teljesítésének kipipálása legyen a cél, a távoktatást is ugyanúgy lehet ajánlani, ha az anyagi keretek engedik.