Kapcsolatok hálójában...

Amikor mosolygunk, az egész világ együtt mosolyog velünk

A fejezet arra hívja fel a figyelmünket, hogy mi emberek érdemeinkkel is képesek vagyunk egymást megfertőzni. Egy afrikai kis iskolájában kitört nevetési járvánnyal hívja fel a figyelmet. Ahol eleinte csak 2 leány kapott nevetőgörcsöt majd az egész iskolára átterjedt a kór, sőt a hazautazó diákok lakóhelyükre is továbbították a nevetéskényszert. Tehát az érzelmek akár pozitívak akár negatívak átadhatóak a másik embernek vagy akár ember csoportoknak. 

Őseinknek voltak érzelmei

Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, mindnyájunknak vannak érzelmei, és mi több ezeket az érzelmeink ki is fejeződnek a világ felé. elég csupán a gesztikulációra, mimikára gondolni. Ezen kívül pedig fiziológiánkra is kihatnak. Számtalan kísérlet kimutatta, hogy ez emberek átveszik egymás hangulatait, érzéseit. Tehát érzelmi állapotunk függ azoknak az embereknek az érzelmi állapotától, akikkel együtt vagyunk, interakcióba kerülünk. Miért vesszük át egymás viselkedését és miért is hat ránk ilyen hihetetlen módon? A válasz a régmúltban keresendő, őseink a jobb túlélés érdekében adták át egymásnak érzelmeiket. A fokozott kapcsolat a külvilággal szembeni védelmet jelentette. A csoport érzelmeinek az összehangolása három fő ok miatt volt elengedhetetlen: Kommunikáció könnyebbé vált, összehangolódott a csoport tevékenysége, elősegítette az emberi kapcsolatok kialakulását. Eleinte ez az erős érzelmi fertőzés anya és utóda között alakult ki majd később terjedt ki az egész családra. Az szinte bizonyos hogy az érzelmi kommunikáció megelőzte a nyelvit. Ha belegondolunk saját hétköznapjainkban is így van ez, hazaérünk fáradtan és lám még meg sem szólaltunk, párunk már tudja, hogy baj van rá is átragad a rosszkedv és kész a veszekedés. Ki ne élte volna már ezt át élete során?

Érzelmi megfertőzés

Annak két oka van, hogy miért érezzük fontosnak, hogy a másik érzelmeire reagáljunk, átvegyük. Első sorban van egy erős biológiai kényszerünk, hogy utánozzunk másokat, ezen a folyamaton keresztül pedig megvalósul az érzelmeinek az átvétele. Érzelmeinket az arcunkkal fejezzük ki leginkább. Erre a két legjobb példa a szem és az orr reakciója félelemre és az undorra. A mimikánk tehát a kommunikációnk egyik leghatékonyabb eszköze. Ahhoz hogy ezt a jelrendszert értelmezni tudjuk ki kellett fejleszteni a képességünket mellyel értelmezni tudjuk. Ez az oka annak, hogy létezik érzelmi megfertőződés, mert az empátiánk is kialakult. A mimika nagyon meghatározó, hiszen egyén hangulatára nagyon nagy hatással van ezért is oktatják, mert a Call centereseket, hogy mosolyogjanak, mert az érződik és az ügyfél is átveszi ezt a pozitív hangulatot.

Érzelmi pánik

Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy nem pusztán közeli embertársaink érzelmeire hatunk vagy hatnak ránk, hanem egymáson keresztül nagyon sok emberhez eljutunk. Olyanok vagyunk, mint a bölények a füves pusztán, ha mindenki békében van mi is békében vagyunk, ha egy bepánikol mi is elkezdünk eszeveszettül rohanni. Ennek a jelenségnek a neve a tömegpszichózis, amelyre valljuk meg magunk is számtalan példát tudunk felhozni. A kialakuló tömeghisztériának két típusa létezik. A tiszta szorongásos ekkor a hisztéria résztvevői valamiféle biológiai tünetet érzékelnek magukon. A másik esetben, a motorikus típusban, hisztérikus megnyilvánulásokra kell gondolni, mint pl: a nevetés, de minden esetben félelem és szorongás húzódik meg a háttérbe. A történelem során az ilyen esetekre számtalan példa van, az első ilyen a 1374 es pestis járvány után táncőrület tört ki. 

Kibírhatatlan édeskés szag

A hozott példa jól szemlélteti, hogy azok a közösségek ahol a hisztériás megnyilvánulások bekövetkeznek, annak tagjai nagyon erős kapcsolati hálóban állnak egymással. Az is egy közös pont hogy általában a nők és lányok hajlamosabbak az ilyen tünetek produkálására ennek oka lehet az is hogy mi nők sokkal inkább megbeszéljük gondjainkat érzelmeinket. Illetve az is közre játszhat, hogy jobb a szaglásunk. Lehetséges tehát, hogy a szaglásunk és érzelmeink között nagyon erős összefüggések vannak. Erre számtalan bizonyíték áll rendelkezésünkre. Elég csak arra gondolnunk egy-egy ismerős szép vagy épp rossz élményhez kötődő illat milyen érzelmi változásokat vált ki.

A kialakuló tömegpszichózis javasolt kezelési módjai a kapcsolati hálókra kell, összpontosítson. Határozottan és higgadtan kell fellépni és megnyugtatni az embereket. A fellépő szakembereknek nem szabad köntörfalazni, a tényeket kell közölni úgy ahogy azok vannak.

A tömegpszichózis bár kóros folyamat azon alapszik, hogy hatnak ránk mások érzelmei ami pedig egyáltalán nem kóros dolog. 

Az érzelmek terjedésének nyomában

Arra, hogy rájöjjünk, ki mit érez, érzelmi mintavételes eljárást kell végeznünk. Meg kell kérni, hogy megadott időpontokban mit érez, mik a tünetei jegyezze fel. Az így kapott képek kirajzolják az egyén érzelmi térképét. Voltak kutatok, akik külön a családon belüli terjedésekre voltak kíváncsiak, illetve hasonló kutatásokat végeztek az ápolónők körében is. Az eredmények kirajzolták ki kire hat illetve mi is volt a terjedés útvonala.

A boldogság terjedése

A kutatok számos előzményt és területet vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy boldogság egyik legjobb terjesztője mások boldogsága. A boldogság terjedésének vizsgálatára összeállítottak egy adatbázist. A 12067 fő adatait hogy boldog vagy boldogtalanok egy nagy eddig sosem készített diagramra vitték fel. Ha erre rápillantunk, két dolog tűnik egyből szembe, hogy a boldog és boldogtalan emberek egyaránt halmazokba csoportosulnak. Másodszor a boldogtalan emberek a perifériákon helyezkednek el. A boldogság sem jut el mindenkihez hiába lesz boldog az ismerősünk és annak ismerőse, ahogy egyre kifelé haladunk a boldogság eltűnik és kisimul. Azt kimutatták, hogy a barátok család jóval jobban emeli a boldogsági szintünket, mint az anyagi juttatások. A boldogságról is elmondható tehát, hogy nem pusztán az egyén élményitől függ, hanem az egész csoportra jellemző tulajdonságtól. 

Életünk hedonisztikus taposómalmában

Érdekes eredményekre jutottak a kutatok a kirívó esetek után az egyének boldogságszintje visszaáll a normálisra. Azt hihetnénk, hogy egy lottónyertes pl örökké boldog lesz, vagy egy gerincbénult örökké szomorú, de ez nem így van a boldogságszintünk hamar 1-2 ven belül visszaáll a normálisra. Az ember a hedonizmus taposómalmában őrül minden nap. Annak megoldása, hogy boldogságérzetünket tartósan magasan tartsuk vagy legalább is az átlag felett a megoldás, ha barátaink eltérő időszakban boldogok így ez által mindig más emeli a boldogságérzetünket, és lehetünk sokáig magas boldogsági szinten. 

Magányosan a tömegben

Felmerül a kérdés, ha boldogság képes terjedni, mi a helyzet a magányossággal, ami ráadásul első hallásra ellentmondásban van a kapcsolati hálóval. John Cacioppo kutatásai szerint a magány egy komplex érzelem, ami arra sarkalja az illetőt, hogy változtasson. Továbbá a kutatások azt is bebizonyították, hogy a magányosság nem egyenlő az egyedülléttel. A magányosság egyszerre a kapcsolatok hiányának oka és következménye. A boldogsághoz hasonlóan a magányossá is három lépés távolságra képes terjedni. A következtetés pedig az, ha meg akarjuk gátolni a magányosságot a perifériákon élő emberekre kell összpontosítanunk. 

A szeretet nyomában

Az érzelmeink igazán emberi kapcsolatainkban bontakoznak ki. Számtalan jellemű stílusú ember él szerte a világon, amiben hasonlítunk az nem más, mint az érzelmeink. A nemi vágy a ragaszkodás, szerelem azok az érzelmek, melyek központi szerepeket játszanak életünkben. A kapcsolati háló kialakításában pedig kulcsfontosságúak.

Amikor mosolygunk, az egész világ együtt mosolyog velünk. In: Christakis, N. A. - Fowler, J. H.: Kapcsolatok hálójában. Typotex, Budapest, 2010. p. 19-48.

A tanítás és tanulás rendszerelméletű megközelítése

1.1.  Tanulás és tanítás a kulturális evolúció rendszerében

A tanulás velünk született képességünk. és úgy kell rá tekintenünk, mint az élet természetes velejárójára. A világból felvett információink átalakulnak, ezekből építjük ki saját modelljeinket, hipotéziseinket. A belső világmodelljeinket a már meglévő agyi reprezentációink folyamatosan alakítják.

A fejlettebb állatfajoknál a tanulás általános képesség, mely főleg a túlélést segíti elő számukra. A változó jellemzőkre adott válaszminták a genomok zárt csoportjában rögzülnek már a fogantatás pillanatában. A zárt kész programnak vannak azonban nyitott elemei melyeket az életünk során egészítenek ki, gondoljunk csak a számukra betanított elemekre. A természetes szelekció által azok az egyedek képezek tulajdonságaikat átörökíteni, amik a legalkalmasabb programokat tartalmazzák. Ezáltal valósul meg a faj környezethez való fokozatos egyre hatékonyabb alkalmazkodása. A rendszerelmélet alapján a genetikai átadás is értelmezhető tanulási folyamatként. A génekben felhalmozott tudás a faj tudása. A fajok genetikai tanulása mellett meg kell említeni az egyéni tanulást is melyre már a legegyszerűbb élőlények is képesek. A környezet modellezése ahhoz való alkalmazkodás a fejlettebb gerinceseknél jóval fejlettebb. A genom a zárt információs rendszerünk, míg az agyunk a nyitott. A programozott tudásaink egy része újraírható. Az agyunk akárcsak egy számítógép folyamatosan frissül a beérkezett információk pedig már a valóságértelmezés ilyen elemi szintjén is virtuális. Az állatok az inger- válasz világába vannak zárva és nem férnek hozzá szabadon tudásaikhoz, azokat adott szituáció hívja elő. Az ember elméjének különleges fejlődése, hogy lassan elkezdett hozzáférni szabadon a szerzett információkhoz, megtanulta átadni, tanítani. Ez a folyamat a kulturális evolúció, amelye kezdetben a biológiai evolúcióval együtt fejlődött, majd a homo sapiens megjelenésével vált külön fejlődési iránnyá.

Kulturális átadás

A kulturális átadás tulajdonképpen a kulturális evolúció feltétele, mely abban különbözik a biológiaitól, hogy a megszerzett tapasztalatokat át tudjuk egymásnak adni. Ennek formái az állatvilágban is megjelentek. Az embernél az utánzásos tanulást, tanítás alapján való tanulást, együttműködéses tanulást soroljuk ide. Egyedülálló tulajdonságunk a szociogenezis, melynek lényege hogy képesek vagyunk valós vagy virtuális együttműködésen alapuló találékonyságra. A kulturális átadás az ember fejlődéstörténete során, kognitív habitus láncolatokon keresztül valósul meg. A folyamat a főemlősök epizodikus elméjétől a mai ember mentális világához. Merlin Donald koncepciója, hogy az átadás adaptációkon keresztül több lépésben, ezek folyamatosan új kommunikációs formák megjelenését hozták magukkal. Az új formák nem szüntették meg a régieket, a mai elmeszerkezetben is fellelhetők, annak funkcionárius részét képezik. Donald továbbá egy evolúciós kontinuumban egyesíti az ember pszichikus fejlődésének biológiai, kulturális, technológiai faktorait.

Mimetikus kultúra

Az ember sajátos kulturális manifesztációjának első lépése. A szó görög eredetű utánzást jelent. Az mimézis, utánzás tudatos, szándékos, de nem nyelvi. A Homo erectus, kognitív univerzuma, a Homo sapiens megjelenéséig tart. A mimetikus és epizodikus elme közti különbségek: a külvilág eddig nem tapasztalt új értelmezése, lehetővé vált a reprezentációk újraírása, amelyek egy része mások számára is átadhatóvá váltak. A legfontosabb kognitív információk a belső reprezentációkban tárolt információk lettek. A külvilág modelljei finomodtak, képessé vált a faj az önreflexióra. továbbá a szándék és gondolat tulajdonítás műveleteire. A szándéktulajdonítás esetei már a főemlősöknél is felfedezhetőek, de semmiképpen sem olyan intencionálisan mint az embernél. Az osztott intencionalitás közös célokat. koordinált cselekvési terveket és közös figyelmi jeleneteket foglal magába. A társakkal való együttműködés hozta megával a kommunikációs kényszert. A mimézis az első kommunikációs forma még a nyelv előtt. A mímelésnek köszönhetően jelent meg először a közös tudás, a másokkal megosztott realitás új virtuális világa. A Homo erectusnál kialakult és genomjaiban rögzült a pedagógia a hatékony tudástranszfer. A pedagógia az evolúció designja és a gyerek már születésekor tudja az öt körülvevők, mind tudásforrást jelentenek számára. Donald rávilágít arra a tényre, hogy egyes ma élő társadalmakban a mimézis révén tanulnak. A mimézis minden pedagógia integráns része, és alaprétege.

Mitikus kultúra

A mimetikus kultúra nagyon sikernek bizonyult csaknem egy millió évig fennmaradt. Ezen időszak alatt a Homo erctus csoportokat jól működő közösségeket alakított ki. Az idő csaknem megállt ebben a világban ennek egyik oka az is lehetett, hogy az akkori tudás még nagyon az epizodikus elemekre épült. A változás a beszélt nyelv kialakulásával következett be, mely biztosította a hatékonyabb kommunikációs formát. Donald szerint a nyelv az elme értelemkereső konstrukciós törekvéseinek eszközeként jött létre. A Homo sapiens számára ez tette lehetővé a világ finom analízisét. A nyelv megjelenése után, folyamatosan alakultak ki a jelek és azok rendszerei. Megjelent a modellezés új szintje a szimbolikus invenció. Médiumváltás történik, az információk továbbadása már nem a test által valósul meg, hanem a hangképző szervek által. Megszületett az első absztrakt szimbólumrendszer a nyelv. A beszélt nyelv alapvető fontosságú a tudásátadásban, egyfajta tanítási tanulási médium. A nyelv mai napig meghatározó szerepű és hétköznapi életünk elképzelhetetlen nélküle.

Teoretikus kultúra

Az emberi információkezelés legújabb dimenziója. Lényege abban áll, hogy a szimbólumoknak az új osztályát felfedezték fel: külső grafikus reprezentációk készítésének feltalálása. Vagyis „vizuoszimbolikus” újítás, mely alapvetően ismét magával hozta az ember környezetének változását. Kihelyeződtek a tároló rendszerek, már nem csak az agyunk tárolt emlékképeket, hanem fizikálisan megfoghatóvá váltak ezek az élmények. Új feladat volt a szimbólumrendszerek kialakítása, és annak dekódolásának elsajátítása. Az ilyen módon összegyűjtött tudást főleg a bal agyfélteke kezeli. A felvett információk miatt a képzelőerőnk is elindul, ennek központja jobb agyfélteke. Ez az epizodikus tudásunk központja. A területek együttműködésének jó példája az olvasás, hiszen a ball agyfélteke dolgozza fel az információt, melyre a jobb agyfélteke képeket konstruál. A teoretikus kultúra megjelenésével a tudás átadás tér és idő függetlenné vált, illetve az átadható tudás nagysága is kiszélesedett. Az írásbeliség átalakított a társadalmakat, lehetővé tette számukra a fejlődést. Ahogy Hajnal István írja az eddig simán egymás mellett gördülő kerekekre fogak kerültek ez által. Átalakult az emberi tudat szerkezete, új távlatokat nyitott az elvont fogalmi gondolkodás, a bonyolultabb jelentéstartalmi összefüggéseket felismerni képes reflektáló elme előtt.

A modern iskola is az írásbeliség fejlődésével a nyomtatással alakult át. Kialakul a Gutenberg galaxis, amiben minden olyan külön helyet foglal el, mint a betűk az írás során. A padok a teremben a termek egymástól külön. Megteremtődött az információ tudás specifikus lineárisan egymásra épülő átadása. Az információ átadás az iskola egyfajta elkülönítési alapként szolgál, a munkamegosztásban betöltött hely szerint. Ez a szerep és merev kialakult klasszikus tanítási formák egészen a 19 század végéig bebetonozva maradtak. Ekkor jelentek meg az első reformpedagógiai törekvések, azonban ezek sem bizonyultak igazán áttörőnek. Felmerül a kérdés, mi okozza a tradicionális oktatás rendíthetetlen ellenállóságát?

Az elektronikus média és a hálózatok világa

A nyomtatással készült szimbólumtároló eszközök által meghatározott kulturális formációt McLuhan Gutenberg galaxisnak nevezte el. Az elektronikus médiumokat Marconi és Edisoni konstellációnak híja- a kérdés a következő vajon ez az új változás alapvetően átformálja-e a könyvbeliségen alapuló világunkat, és ez által az egész társadalmat. A kutatók között sincs a kérdésben egyetértés, egy biztos a kognitív habitus újra változóban van a kérdés az milyen horderejű lesz a korábbi változásokhoz képest. A számítógépek, az algoritmusok világának megismerésével új lehetőségek nyílnak meg számunkra. A számítógépeken, szoftvereken túl a Gutenberg galaxisnak a telekommunikációs eszközös rohamos fejlődésével is fel kell venni a versenyt. A fejlődés gyors volt, hamar eljutottunk napjaink vezérmédiáihoz a televízióhoz és az internethez. A világháló a föld minden lakójának megadja a globális kommunikáció lehetőségét.”Bármit, bármikor” érzést okoz. Bárhol bárkivel beszélhetek, bárkitől vásárolhatok stb. A bővülő hálózati közszféra révén, egyre inkább megrendülni látszik a hagyományos oktatás eddig bebetonozott alapja. Ez az oktatás minden szintjén komoly kihívásokat jelent. A szakma fontos feladata a kihívásokra adandó válaszok megtalálása.

Szimbolikus környezetek és kognitív habitus 21. század elején

Az első fontos lényegi kérdés az új kognitív habitus miben más, miben új az előbbiekhez képest. Az összehasonlítás alapjául a KTR eszközköznek tekinthető könyvlap és számítógép képernyője mindkettő reprezentatív példája korának. 

A kutatók arra a következtetésre jutnak, hogy a digitális médiumok sora nem hozott kiemelkedően újat. Saját véleményem szerint, ha vizsgált kontextusban nem is hozott nagy eredményt, szerepe egyáltalán nem tekinthető haszontalannak. Az internet a maga módján jelentősen megkönnyítette életünket, még ha hozott is magával gondokat.

Oktatási környezetek ergonómiai szempontjai

Eheti és egyben utolsó feladatunk két kérdés köré csoportosult. Bejegyzésemben ezekre keresem a választ. 

A kérdések a következőek:

Ön szerint melyek az elektronikus tanulási környezetet jellemző legfontosabb használhatósági/ergonómiai tulajdonságok?

Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat?

Ergonómia?

Az ergonómia görög eredetű szó, az ergos (ember) és a nomos (törvények) szavakból jött létre. A tudomány az ember és a technikai eszközök illetve a környezet illesztésével foglalkozik. Tulajdonképpen ember központú műszaki kialakítás jelent a fogalom. Az ergonómia főbb területei az anatómia, biomechanika, antropometria, fiziológia, pszichológia. Miért fontos ez nekünk? E tudomány is szervesen kapcsolódik az andragógiához, hiszen mint oktatási, képzési szakemberek bármikor kaphatunk olyan feladatot ahol, online, virtuális tanulási környezetekkel kell foglalkoznunk, tananyagot kell szerkesszünk, vagy éppen egy tanulóteret kell megterveznünk stb. Ehhez hasonló feladatok sikeres elvégzéséhez lehet számunkra segítségül az ergonómia. A következőkben tárgyalt pontok alapján sokkal jobban tudunk szakértői szemmel vizsgálni oktatási környezeteket, web felületeket.

Elektronikus tanulási környezetek ergonómiai szempontjai...

Általánosan elvárható az elektronikus környezetek esetében is a 4H érvényesülése. Melyek a következőek: használhatóság, hatékonyság, hatásosság hozzáférhetőség.

Használhatóság alatt az értjük, hogy legyen az elektronikus környezetünknek könnyen tanulható a használata, ne okozzon se tanárnak sem diáknak sok munkaórát magabiztos kezelés elsajátítása. Erre már csak azért is oda kell figyelni mert, aki felhasználja vélhetőleg nagyon sok időt tölt majd programmal.

Fontos gyorsan kezelhető legyen és a hibákat is ejtünk azok viszonylag könnyen orvosolhatóak legyenek. Következetesen legyen az oldal felépítve, könnyen visszatudjunk állítani az elhibázott részeket.

Arra is figyelmet kell szánnunk, hogy a megtanult kezelési mód ne változzon meg drasztikusan, ha valamit változtatunk azt lassan vezessük be, hogy ne okozzunk kellemetlenséget a felhasználónak.

A felület a megfelelő és szükséges tartalmakkal rendelkezzen és a feladat teljesítésekhez kapcsolódó funkciókat is elérhetővé tegye. Ha a felület csak a tanulást szolgálja ne tűzdeljük tele a tanulás szempontjából felesleges tartalmakkal, az csak elvonja a figyelmünket, és gátolja az érdemi munkát.

Hatékony információ közlés alatt arra kell gondolni, hogy a fontos információk szem elé kerüljenek. A lényeges információkat tartalmazó elemeket könnyen el lehessen érni. Figyelemfelkeltőek legyenek. 

Hatékonyság kapcsán a hármas egységre kell odafigyelnünk. Design, használhatóság, tartalom. El kell fogadnunk a tényt, hogy a jó tanuláshoz a design legalább olyan fontos mint a tartalom. Hiszen gondoljunk csak bele, milyen érzés lenne egy szétszórt, megtervezetlen térben tanulni? A környezetünk kihatással van ránk. Joggal feltételezhetjük tehát ha a következő pontokra odafigyelünk, sokkal pozitívabb tanulásélménnyel gazdagodhatnak a tanulók. Ez pedig motiváció szempontjából is hasznos. Azonban nem szabad csak a designal foglalkozni, meg kell találnunk az egyensúlyt, mert lehet hogy nagyon szépek a betűk és színeik csak éppen nehezen olvashatóak. 

Tanulási tartalomhoz kapcsolódó kritériumok:

Magyarázó ábrák, diagramok, animációk. Ezek azok az elemek melyek színesítik a tanulás és segítik a megértés. Azonban fontos a jól eltalált mennyiségük tanagyaggal való összehangolásuk. A tananyagokat tanulható logikusan egymásra épülő rendszerként kell felépíteni. Akkor jó egy tananyag ha kellően inspiráló interaktív. Gondolni kell arra, hogy minden tanuló más, ma már egyéni tanulási utakra van igény, ami feltételezi azt is hogy az ilyen oldalakon több féle igényt is kielégítő feladatokat találnak.  

Megjelenítéssel, designnal összefüggő kritériumok:

Ahogy már a korábbiakban is utaltam rá nagyon fontos a könnyen használhatóság, mert ez az első lépés a könnyű örömet okozó tanulás felé.

Meghatározó az oldal tagolása, a lényegi információk mindig láthatóak legyenek.

A színekkel betűtípussal való játék, amilyen jól olyan rosszul is elsülhet. Mindenek előtt törekedjünk a középút megtalálására. Ha lehet kérjük ki mások véleményét is, mert ami nekünk tetszik az lehet hogy másnak zavaró. Ne használjunk erős neon színeket, csak abban az esetben válasszuk erős színt ha egy nagyon lényeges információt akarunk kiemelni. Az oldalon ne használjunk 2-3 féle színnél többet és igyekezzünk azok harmonikus együtt használatára. A betűtípusok tekintetében hasonlóan fontos, hogy jól olvasható legyen és szintén csak 2-3 félét használjunk belőlük. Betűméreteknél tartózkodjunk a túl kicsi és túl nagy használatától egyaránt. Azt a tényt emeljük és hangsúlyozzuk ki, ami valóban fontos, érdemi információ.

Visszajelzés és nyomon követés főleg a tanár jelenlétét általában nélkülöző programoknál, oktatási környezeteknél elengedhetetlen. Hiszen nincs lehetőség visszajelzésre mástól csak a programtól. Fontos, hogy hiteles és valós képet adjon a felhasználónak.

Hatásos környezet elvárt tulajdonságai. Első szempont, hogy legyen könnyen használható, mert a tanulás maga is megerőltető folyamat, nem kell hogy az oldal használata már komoly energiákat emésszen fel. Emeli a tanulási élményt, ha elgondolkodtató és lényeget bemutató egyszerre a felület, lehetőséget ad interaktivitásra, megoldhatóak rajta kreatív feladatok, melyekről kapun visszacsatolást és önértékelést is tudunk kivitelezni. Manapság nagyon fontos, hogy közösségi funkcióval is ellegyen látva az oldal. Ennek fontosságára jó példa, hogy a Facebookon ami eredetileg egy közösségi oldal szerveződnek tanulókörök. Az oldal ergonómia szempontból is sikeres, hiszen könnyen használható egyszerű és több opciót, lehetőséget hordoz magában. Kommunikálhatunk, megoszthatunk tudástartalmakat. Hasonlóan pozitív példa a Second Life környezet is. Lehetőségünk van interaktív, szórakoztató, környezetben tanulni. A külön nekünk kialakított virtuális kampuszban minden adott ahhoz, hogy érdemben a feladatainkkal foglalkozzunk, nem találunk a térben zavaró tényezőket. Azonban ha kedvünk van a kötelez feladat után szabadon szerezhetünk élményeket a virtuális világról.

Akadálymentesség, hozzáférhetőség szempontjából hajlamosok vagyunk elfeledkezni arról, hogy vannak speciális fogyatékkal élő diáktársaink. Számukra ugyan úgy biztosítanunk kell fenti pontokat. Erről a 1998. évi XXVI. törvény is gondoskodik. Biztosítani kell ezen tanulótársainknak is a tartalmakhoz való hozzáférést a tanulás minőségi élményét. Persze jóval nehezebb, és specializálni kell a tartalmakat és azok elérhetőségét. Úgy hiszem azonban nekünk akik emberekkel foglalkozunk, rendelkeznünk kell ezzel a fajta szociális érzékenységgel és hivatástudattal.

Tanulási tevékenység minőségi tényezői 3M

Az itt felsorolt kritériumok azért meghatározóak, mert ha ezeknek eleget teszünk a diákok tanulási folyamata jó eséllyel sikeres lesz. Persze fontos a tanulok saját személyisége, tanulási célja, motivációja, de ezek egy jó tanulási programmal serkenthetőek.

Meaningful: Ez a kritérium arra vonatkozik megértik e tanagyagot, közérthetően van-e megfogalmazva számukra. Persze itt figyelembe kell venni a korosztályt és a tudományterületet a tanulás célját.

Memorable: emlékezni fognak-e a tanultakra? Eléggé látványos és megragadó volt-e az anyag, voltak e benne olyan érzelmi hatások elemek, melyekre az ember esetleg évek múlva is visszaemlékezik.

Motivational: használni fogják-e a tanultakat? Felkeltette-e eléggé a tanulok figyelmét annyira, hogy elindítson egy motivációs folyamatot? Véleményem szerint az a jó óra vagy tanagyag ami gondolkodásra vagy cselekvésre késztet, ami felhozza bennem az - Én miért nem ezt csinálom?- érzést. Vagy örömet és lelkesedést okoz a tanulása. 

Feltételei pedig:  

Átlátható, hatékony felhasználói felület 

Felhasználó kognitív és érzelmi bevonása 

Megfelelő tanulási folyamat szervezése, tartalom vagy irányítás biztosítása

Tanulási környezetek minőségi szempontjai:

Kommunikációs eszközök használata

Azt tapasztalom a feladatok megoldása kapcsán, hogy a kommunikációs lehetőségek biztosítására van a legnagyobb igény. A sikeres feladatmegoldás, tanulás szempontjából kell, hogy kommunikálni tudjunk tanárainkkal, a rendszer üzemeltetőivel, illetve egymással is. Talán a legfontosabb az egymással történő kommunikáció ebből a szempontból az SL-t emelném ki, ami maradéktalanul biztosította számunkra a zavartalan kommunikációt a félév során.

Interaktivitás mértéke

Az ember szórakozva cselekedtetve tanul szívesen, hiszen így nem érzi a megtanulandó anyag súlyát. Az SL rendszer erre teljes mértékben odafigyelt, változatos feladatival, megmosolyogtató lehetőségeivel, például az emelkedő székek, a repülés vagy a virtuális ruhabolt. Úgy érzem maradéktalanul kiélhettük az interaktivitás utáni vágyunkat a félév során.

A fent kifejtett szempontok véleményem szerint szinte kivétel nélkül fontosak, hiszen ezek nagyjából egymásra épülő elemek. Persze idealizált dolog lenne azt feltételezni, hogy mindig minden kritérium maradék nélkül megvalósul. Úgy gondolom ezen hiányosságok szembetűnése attól is függ melyik oldalról közelítjük az adott tanulási környezetet. Tanár, diák, számítástechnikus. Vagy éppen mire, és milyen szinten kívánom használni az adott felületet. Lehet hogy lesz olyan funkció amit soha nem fogunk használni, másikat pedig napi rendszerességgel. 

Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat? 

A feltett kérdésre megosztott választ tudnék adni. Véleményem szerint különbéget tenni a 4H tulajdonságok között lehet. Hiszen mindegyik tanulási környezet egyedi szituáció és más és más igényeket hordoz magában. Teljesen más elemeken van a hangsúly egy SL-ben tartott órán, mint egy kontakt oktatási környezetben kivitelezett óránál. Míg előbbinél meghatározó a design addig a kontakt oktatási folyamatban erre az ember hajlamos kevésé figyelni, arról nem is beszélve hogy a téralakítás is sokkal bonyolultabb folyamat lenne. Ezzel szemben nem tennék különbséget a 3M elemei között mert azok olyan minőségi tényezők melyeknek minden oktatási környezetben, meg kell valósulniuk, hogy sikeres, minőségi tanulás valósuljon meg. 

Az elektronikus tanulási környezetekről...

Kontakt környezet: Az oktatásban résztvevők egy térben és időben vesznek részt az oktatásban. Az általuk használt technikai eszközök a digitális tábla, mobil, táblagép. A tartalom és a kommunikáció azonban a zárt tér kereteit nem lépi át. Adott térhez és időhöz köthető. Ebben az esetben nem szoftverek ergonómiáján van a hangsúly hanem a tér berendezési tárgyain, székeken padokon, egyéb a terem otthonosságát fokozó elemeken. 

Online eszközökkel támogatott kontakt: A tanulok és tanár nagy valószínűséggel egy térben és időben vannak jelen, de már használnak online eszközöket is. Ilyenek lehetnek a fejlesztő szoftverek, játékok. Ebben az eseten szintén jelentős szerepe van a terem berendezésének ergonómiájának, de már a szoftver ergonómia is szerepet kap, hiszen nem mindegy milyen kiegészítő programmal támogatjuk a tanulást. Támogassa és ne elvonja a figyelmet. 

Blended learning: A tanulás tanítás folyamata néha jelenléti oktatásban néha online módon valósul meg. Esetenként csoportos vagy egyéni formában. Kiegészítő lehetőség az online vagy virtuális környezetben való tevékenység pl. blog, virtuális konzultáció. A kontakt oktatás és a távoktatás ergonómia szempontjait is. 

Távoktatás: Túlnyomórészt online vagy virtuális környezetben megvalósuló tevékenység. Központi gondolata, hogy tevékenykedtető legyen vagy tartalomközpontú. A távoktatás több csoportra ontható nem mindegy ugyanis, hogy hagyományos vagy online távoktatásról beszélünk. Minden változatnak sajátos tulajdonságai vannak amihez igazítanunk kell az ergonómiai szempontokat.

Motiváció, aktivizálás, megerősítés...

A heti feladatunk az volt, hogy egy képzésszervező cég szemszögéből mutassuk be, mint oktatási menedzserek, a konnektivista és a távoktatási oktatási formákat. A cég ugyanis dolgozói továbbképzésére belső képzést kíván indítani.

Az összehasonlítást blog és prezentáció formájában mutatjuk be, melynek végén eldől, a megbízó cég melyik módszert választja. Tehát a célunk hiteles képet adni ezen oktatászervezési módokról.

A két képzési formában az összehasonlítást az oktatási folyamatban jellemző motiválás, aktivizálás és megerősítés hármas egysége, illetve a folyamatra jellemző tevékenységelemek, feladatrendszerek alapján mutattuk be.

A motiválás, az aktivizálás és a megerősítés alapdidaktikai hármas egység, amelyek összefüggő, kapcsolódó csoportot alkotnak, mert egyik a másikból következik és ilyen formán hatnak is egymásra.

A képzésben résztvevők motivációja mindig kulcskérdés oktatási környezetben, a távoktatási folyamatban és a vizsgált kurzusoknál is: hogyan lehet motiválni? A kérdésre válaszolva kézenfekvő, hogy a pedagógus kezében kétféle motivációs - didaktikai terület létezik: a tevékenység és a tartalom.

Ha a tevékenység izgalmas, változatos és leköti az egyént a tanulásban, akkor a motiváció is magasabb, ha viszont monoton, unalmas és állandó, akkor a motiváció is folyamatosan süllyed és csökken. Ez egy távoktatási és egy konnektivista csoportnál is érvényes megállapítás, változatos oktatásszervezési megoldással, tevékenységgel lehet az egyént motiválni és felkelteni, fenntartani folyamatosan az érdeklődését. A konnektivizmus ebből a szempontból jobban biztosíthatja ezt a fajta változatosságot, hiszen a résztvevők folyamatos tevékenykedtetésével, aktivizálásával könnyebben el tudja érni, ha így vizsgálódunk.

A tartalom alapú motiválás  nem azt jelenti, hogy csak azt tanítjuk, amit a hallgató tanulni akar, hanem azt, hogy a kevésbé érdekes tartalmakat változatos formában, tevékenykedtetve tálaljuk. Így a kevésbé érdekesebb részek (tantárgyak) is érdekesebbé válhatnak. A tartalom szempontjából tehát kényesebb a helyzet, hiszen nem feltétlenül csak olyan témákat szabad adni, ami iránt érdeklődik a tanuló. Olyan oktatási tartalom köré kell szervezni az oktatást, ami felkeltheti az egyén érdeklődését, így biztosítja a motivációt. Arra is vigyázni kell, hogy ha a feladatok változatosak is, a tanuló ne érezze azt, hogy túl van terhelve és olyan magasak az elvárások, aminek nem tud megfelelni, hiszen a motiváció ekkor a visszájára fordulhat.

Az aktivizálás a motivációval úgy függ össze, hogy ha a folyamat elején kellően magasra emeljük az egyén motivációját, magyarán sikeresen felkeltjük az érdeklődését, tartósabb lesz a motiváció az egész folyamatban, így nagyobb eséllyel vesz részt aktívabban a tanuló. Az aktivizálás biztosítása nagyrészt oktatásszervezés függvénye, hiszen ha érezhetően nem működik az adott tanulásszervezési forma, akkor tudni kell változtatni valamit. Ez távoktatásban még nagyobb kihívást jelenthet.

Távoktatási környezetben is előforduló hiba, hogy egyből a közepébe vágva, felvezetés nélkül vágnak bele a tananyagba, így kimarad a környezettel és a tartalommal  ismerkedő szakasz. Az oktató legtöbbször azt gondolja, hogy a hallgató már eleve motiválva van, így nem szán időt arra, hogy megismerje a hallgatók tudásszintjét, motivációját. Kellő időt rászánva az egyén motivációjának megismerésére, feltérképezésére és változatos környezetet, tartalmat biztosítva az aktivitás elősegíthető. A konnektivizmus pedig eleve az egyén aktivizálására épít, így itt is valamivel többet ad a távoktatáson belül a fentiekre nézve. Például menet közben is egyszerűbb a váltás, és jobban fel lehet vezetni a tartalmat a csoporthoz igazodva. Ha a konnektivista és hagyományos távoktatási kurzust nézzük, előbbi előnye abban rejlik, hogy ki lehet használni az egyén kreativitását, erre építve pedig sokkal sikeresebb lehet a tanár. Távoktatással nehezebb elérni ezt a fajta aktivizálást, de ott sem lehetetlen.

Konnektivista tanulásszervezés esetén sokkal jobban építhetünk az egyén kreatív munkájára, aktivitására. A hagyományos távoktatásban megtehető, hogy a tanuló csak várja az anyagot, amikor megkapta, megtanulja, megold pár feladatot és ezzel lezártnak tekinti a tanulási folyamatot. A konnektivizmus pedig arra épít, hogy a résztvevők igenis belevetik magukat, és aktívan részt vesznek a folyamatban. Másként a dolog nem működőképes.

A megerősítés távoktatási környezetben nehéz kérdés: egyrészt az egyén tanulástörténete miatt, mert az egyén nem először kerül az oktatással kapcsolatba, maximum a távoktatási helyzettel. Így kialakult nála egy tapasztalat, amire épít. Másrészt a megerősítés forrása legtöbbször a pedagógus, aki értékeli a munkát. Így rossz gyakorlattá érlelődhet a két tényező, és nem szokja meg az egyén azt, hogy a megerősítés máshonnan is érkezhet.  A tanuló reflexből az oktatótól várja az értékelést és a megerősítést.

Ezzel ellentétben a konnektivista kurzusnál ez egyáltalán nem így van! A többiek is adhatnak visszajelzést az egyén gondolataihoz, másrészt a folyamatot kívülről szemlélődőktől is jöhet megerősítés a tanáron kívül, ha feltételezzük az interaktivitást. Sőt, a konnektivizmusban a résztvevők szinte már el is várják, hogy a többiek reagáljanak bejegyzéseire, értékeljék őt, hiszen így tud igazán hatékonnyá válni a konnektivizmus skálafüggetlen hálózat-volta. Ezek mind verbális megerősítések.

A (visszacsatolás) és megerősítés non-verbális formában is végbemehet, ennek minősül például a Like. Általa a résztvevő tudhatja, hogy valami érdekeset, értékeset hozott létre, osztott meg.

A távoktatás és a konnektivizmus összehasonlítása:

	Távoktatási kurzus	Konnektivista kurzus
Tanári szerepek:	Mentor, tutor Koordinálja az egyéni tanulási utakat. Kiadja a megtanulandó anyagokat.	Mentor, facilitátor Koordinálja a csoport tevékenységét, feladatokat ad, melyek inspirálják a csoport tagjait.
Tanulási forma:	Jellemzően egyéni	Csoportos
Tanulás módja	A megtanulandó tartalmak megértése, befogadása	Hálózatalapú mintázatok felismerése és értelmezése
Befolyásoló tényezők	Határidők, elsajátítandó tananyag nehézsége, egyéni tanulási stílus	A hálózatok kapcsolatainak mélysége, erőssége
Tipikus tanulási helyzet	Egyéni tanulási stílusok alapján tananyagfeldolgozás	Fogalom-térképek, integratív, összegző tanulmányok
Feladatok jellege:	Kiadott tananyag elsajátítása, klasszikus tanulás.	Sokrétű feladat: blogírás, SL-konzultáció. Egyéni tudástartalomból egy közös tudástartalom konstruálása a cél.
Motiváció forrása	Egyéni motiváltság jellemző, egyéb külső motivációk lehetnek, (tanár) de nem meghatározó.	A csoport húzó erőt gyakorol a tagokra. Akik nem aktívak, azok kihullanak, amelyből nehézségek is adódhatnak.
Időszükséglet:	A tananyaggal való felkészülés a saját tempóban történik.	Egyéni és csoportos időbeosztás. Heti feladatmegoldásokkal a csoporthoz is kell igazodni.
Előzetes ismeret:	Alap szintű számítógépes ismeret.	Közepes szintű számítógép ismeret (többféle eszköz).
Tanulási helyszin:	Lehetőség személyes  konzultációra, online tanulási környezet.	Lehetőség személyes konzultációra. Virtuális-online tanulási környezet vegyes használata.
Számonkérés módja	Vizsgaszituáció. Végén szummatív értékelés, de lehet formatív a folyamat közben	Végső vizsga általában nincs, folyamatos értékelés a csoporttól és a tanártól.

Kiknek ajánljuk?

Távoktatás	Konnektivizmus
Ezt a képzési formát inkább a zárkózottabb, kevésbé innovatív embereknek javasoljuk	Innovatív, technikára nyitott, jó íráskészséggel rendelkező dolgozóknak ajánljuk.

Mivel a cégnél többféle személyiség típusú és tanulási stílusú ember dolgozik, úgy gondoljuk, hogy érdemes megfontolni, egy harmadik, kevert képzési formát is, amiben a távoktatás és a konnektivizmus előnyeit egyesítjük.

Ha összegezni akarjuk a fent leírtakat, mindenképpen leszögezhetjük, hogy a konnektivista kurzus - amennyiben az egyének motiváltsága és aktivizálása tetten érhető - jobban megmozgatja a résztvevőket, mintha csak távoktatással vennének részt a folyamatban.

Másrészt csapatépítésnek sem utolsó, így a cég a belső képzés során, pozitív attitűdökre építve kialakíthatja akár az egymástól tanulás, az egymás támogatásának a lépcsőit. Távoktatással is meg lehet sikeresen oldani a belső képzést, viszont a konnektivizmus egyfajta pluszt jelenthet, ha a résztvevők hajlandóak önmagukat interaktív szemlélettel fejleszteni. A motiválás, aktivizálás és megerősítés hármas egységét a konnektív kurzusnál jobban tetten lehet érni, de változatos oktatásszervezéssel, hogy ne csak a belső képzés teljesítésének kipipálása legyen a cél, a távoktatást is ugyanúgy lehet ajánlani, ha az anyagi keretek engedik.