Virtuális társadalom és valós tér

Szabó György

Virtuális világ és valós tér.

Utópiák, Realitás, Veszélyek

A minket körülvevő épített és természetes világ megismerése és valósághű megjelenítése az emberi civilizáció régi vágya. Ennek modellezése napjainkban is számos szakterület feladata. A civil felhasználok megjelenése jelentősen felborította az eddigi rendszert. A térbeli adatkészletek megjelenésével a hangsúly eltolódott az adatnyerésről az adatok felhasználásának irányába. A technikai fejlődés ezen a területen is hatalmas lehetőségeket és változásokat hozott, a statikus papír alapú rajzokból, dinamikus modellek jöttek létre.  Megszületett a térinformatika. A felhasználok azonban hamarosan szembesültek azzal, hogy ennek, mint minden másnak is létezik negatív oldala. Pl. előfordulhatnak szándékos megtévesztések, a valósághű modellek pusztán durva absztrakciók stb.

Az ember és a tér

A fejezet bemutatja és igazolja, hogy az ember mindig is vágyott terének és az abban lejátszódó folyamatok kontrollálására. Ha ez az uralom nem valósul meg az emberek frusztráltak lesznek, nem érzik magukat biztonságban. Ez a félelem iparágak tömkelegét hozta létre a turizmustól a hadászati felderítésen át.

A terünk feltérképezésének járulékos költségei miatt a térbeli kontroll lassan terjedt csak a globális szinttől a lokális és regionális szintek felé. Míg a magán személyek esetében ez éppen ellentétes utat járt be. Felmerül a dilemma, kinek a tulajdonát képezi az én térbeli pozícióm, régebben a nemzetállamok hatásosan tudták kontroll alatt tartani ezeket a területeket is, napjainkban, amikor szinte mindenki számára elérhető nem okoz nagy költséget és szervezettséget az információk megszerzése a kérdés még időszerűbbé válik. 

Térbeli adatgyűjtés, ábrázolás- egy kis technikatörténet

A tereket leíró és ábrázó földmérési, térképészeti adatokat az emberiség évezredek óta gyűjti. Mi több ezek birtoklása csak a vezető réteg számára volt elérhető és komoly hadászati értéket képviseltek. Ebbe az egyeduralmi rendszerbe tört utat a nyomdatechnika és tette szélesebb körbe elérhetővé ezeket az adatokat. A térképek egy külön nyelvet és tudományt hoztak létre. Ezek persze tudományonként, területenként differenciálódtak, ezáltal is nehezítve a megértést a laikusok számára. Az első madártávlatból készült térképek az 1783-ban születtek meg, melyek adatait légballonból vették fel. A következő nagy ugrást a fényképészet jelentette, ami megteremtette a látvány objektív leképeződését. Az első műhold felküldésével ismét egy új generáció köszöntött reánk. A technika az óta is fokozatosan fejlődik, és megszületett a digitális tárolás is, s vele együtt annak alapeleme az információt hordozó elemi jel a Pixel.

A téri tájékozódás-tér, idő, hely

A korábbi korokban jellemző volt, hogy tér és idő kötött szinte átléphetetlen kontrollal rendelkeztek az emberiség felett. Akinek jó adottságai voltak azok a területek fejlődtek. Az infokommunikációs technológia azonban megtörte ezt a kontrollt, napjainkban már bárki legyőzheti a tér és idő kötöttségét, kitágíthatjuk a földrajzi hely által behatárolt lehetőségeinket. 

A tér jelenségeinek regisztrálása és problémái

A bennünket körülvevő tér elemeinek a modellezése napjainkban is komoly kihívás elé állítja a területhez kapcsolódó szakmák képviselőit. A papír alapú térképek a mi volt illetve a mi van kérdésekre felelnek. A térinformatika világában a kérdések is megváltoznak: Mikor? Hol? Mi van? Egyre nagyobb szerepet kapnak a valósághű háromdimenziós modellek. Megteremtődött az a lehetőség, hogy az átlagemberek is a térmeghatározásához regisztrációs technikákat használhassanak. (GPS, WIFI, GSM, RFID). Annak hogy milyen részletességű képeket állítanak elő műholdak és azokat kik láthatják, hasznosíthatják, erős nemzetbiztonsági védelmi előírások szabályozzák. Azonban a technika megadja a lehetőséget, hogy akár három centiméteres felbontású képet készítsenek. 

Valós és virtuális terek-statikus, dinamikus, mobil modellek

A nagyléptékű technológiai fejlődés kiszorította a hagyományos sok időbe és pénzbe kerülő klasszikus térképészeti munkát. Az adatok, amiket korábban fáradságos munkával gyűjtöttek be, ma már naponta aktualizálhatóak. Megjelenik a dinamikus tartalom, mely alatt pl. az időjárást, légszennyezést is értjük. A fejezetben megismerkedhetünk a virtuális világok besorolási csoportjaival. 1: A turisztikai célokat kielégítő, egydimenziós linkjegyzékek. Elérésük könnyű, interneten keresztül megvalósul. 2: Kétdimenziósak és madárperspektívából ábrázolnak. 2D Hiperlinkek segítségével elérhetőek. 3: 3D-s geometriai modellek is megjelennek. Fő cél az elemzés, szimuláció, térbeli elemzés kiszolgálása. 4: Interakcióra is adnak lehetőséget a látvány mellett. 5: Valóságelvű modellek, térben mozgó mobil felhasználók számára. 

Hol vagyok én, és hol van amit/akit keresek?

A mobilitással és digitális városeszemével átitatott felhasználó vágyik arra, hogy az általa elérni kívánt helyfüggő tartalmat, valós idejűen és perszonalizáltan kapja meg. Azzal nem is törődve, hogy amivel ezeket az információkat befogadja, azok passzív fogadó-funkciójú eszközök. A lelkes felhasználó hajlamos megfeledkezni arról, hogy a jogot, hogy a műholdakhoz hozzáférjen bármikor, nem vette meg. Ahhoz való hozzáférését nemzetbiztonsági indokkal bármikor korlátozhatják. Ehhez kapcsolódóan, már az első nagyszabású bűncselekmény is megtörtént. GPS-eket zavartak meg és térítettek el kamionokat, majd rabolták ki azokat. Ezekből a példákból is jól kitűnik az olvasó számára, hogy jó, megbízható, olcsó tértechnológia még kidolgozásra vár.

Napjaink tendenciái, veszélyei

A térinformatikai alkalmazások piacán jelentős fejlődés történt a térbeli adatkészletek elérhetősége, pontossága, aktualitása tekintetében. Negatívan árnyékolja az a tény a képet, hogy egyre inkább a személyes magánterünkbe is behatolnak. Mint kiderült kormányzati nyomásra a valóság manipulálása történik. A könyvben Google képi példákon keresztül tájékozódhatunk erről is. A másik számomra elképesztően hangzó példa az volt, hogy japánban egy takarító cég olyan okostelefont rögzített alkalmazottai derekára, amely pontos jeleket ad mozgásukról, aktivitásukról. A szerző felhívja a figyelmünket arra, hogy nemzetbiztonság ürügyén számtalan valóság manipulálás történik. Arról nem is beszélve ezek hitelességét mi magunk ellenőrizni sem tudjuk. El kell fogadnunk a tényt, hogy a számítógép és ezek a térinformatikai rendszerek alááshatják az olyan nagyra becsült demokráciákat. 

Ember a végtelen térben napjainkban

A szerző a fejezet végére és könnyed mégis jól szemléltető példát hoz. „Az eltévedt kamionos esete”. El kell gondolkodnunk azon, mennyire hagyatkozunk ezekre az eszközökre, meg kell tanulnunk kellő kritikával kezelni őket. Az sem véletlen, hogy a GPS első nagy elterjedési hulláma után, szinte mindenkinek volt egy-egy jó története arra, miként akarta a rendszer a kamionoshoz hasonló helyzetbe sodorni őket.