Oktatási környezetek ergonómiai szempontjai

Eheti és egyben utolsó feladatunk két kérdés köré csoportosult. Bejegyzésemben ezekre keresem a választ. 

A kérdések a következőek:

Ön szerint melyek az elektronikus tanulási környezetet jellemző legfontosabb használhatósági/ergonómiai tulajdonságok?

Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat?

Ergonómia?

Az ergonómia görög eredetű szó, az ergos (ember) és a nomos (törvények) szavakból jött létre. A tudomány az ember és a technikai eszközök illetve a környezet illesztésével foglalkozik. Tulajdonképpen ember központú műszaki kialakítás jelent a fogalom. Az ergonómia főbb területei az anatómia, biomechanika, antropometria, fiziológia, pszichológia. Miért fontos ez nekünk? E tudomány is szervesen kapcsolódik az andragógiához, hiszen mint oktatási, képzési szakemberek bármikor kaphatunk olyan feladatot ahol, online, virtuális tanulási környezetekkel kell foglalkoznunk, tananyagot kell szerkesszünk, vagy éppen egy tanulóteret kell megterveznünk stb. Ehhez hasonló feladatok sikeres elvégzéséhez lehet számunkra segítségül az ergonómia. A következőkben tárgyalt pontok alapján sokkal jobban tudunk szakértői szemmel vizsgálni oktatási környezeteket, web felületeket.

Elektronikus tanulási környezetek ergonómiai szempontjai...

Általánosan elvárható az elektronikus környezetek esetében is a 4H érvényesülése. Melyek a következőek: használhatóság, hatékonyság, hatásosság hozzáférhetőség.

Használhatóság alatt az értjük, hogy legyen az elektronikus környezetünknek könnyen tanulható a használata, ne okozzon se tanárnak sem diáknak sok munkaórát magabiztos kezelés elsajátítása. Erre már csak azért is oda kell figyelni mert, aki felhasználja vélhetőleg nagyon sok időt tölt majd programmal.

Fontos gyorsan kezelhető legyen és a hibákat is ejtünk azok viszonylag könnyen orvosolhatóak legyenek. Következetesen legyen az oldal felépítve, könnyen visszatudjunk állítani az elhibázott részeket.

Arra is figyelmet kell szánnunk, hogy a megtanult kezelési mód ne változzon meg drasztikusan, ha valamit változtatunk azt lassan vezessük be, hogy ne okozzunk kellemetlenséget a felhasználónak.

A felület a megfelelő és szükséges tartalmakkal rendelkezzen és a feladat teljesítésekhez kapcsolódó funkciókat is elérhetővé tegye. Ha a felület csak a tanulást szolgálja ne tűzdeljük tele a tanulás szempontjából felesleges tartalmakkal, az csak elvonja a figyelmünket, és gátolja az érdemi munkát.

Hatékony információ közlés alatt arra kell gondolni, hogy a fontos információk szem elé kerüljenek. A lényeges információkat tartalmazó elemeket könnyen el lehessen érni. Figyelemfelkeltőek legyenek. 

Hatékonyság kapcsán a hármas egységre kell odafigyelnünk. Design, használhatóság, tartalom. El kell fogadnunk a tényt, hogy a jó tanuláshoz a design legalább olyan fontos mint a tartalom. Hiszen gondoljunk csak bele, milyen érzés lenne egy szétszórt, megtervezetlen térben tanulni? A környezetünk kihatással van ránk. Joggal feltételezhetjük tehát ha a következő pontokra odafigyelünk, sokkal pozitívabb tanulásélménnyel gazdagodhatnak a tanulók. Ez pedig motiváció szempontjából is hasznos. Azonban nem szabad csak a designal foglalkozni, meg kell találnunk az egyensúlyt, mert lehet hogy nagyon szépek a betűk és színeik csak éppen nehezen olvashatóak. 

Tanulási tartalomhoz kapcsolódó kritériumok:

Magyarázó ábrák, diagramok, animációk. Ezek azok az elemek melyek színesítik a tanulás és segítik a megértés. Azonban fontos a jól eltalált mennyiségük tanagyaggal való összehangolásuk. A tananyagokat tanulható logikusan egymásra épülő rendszerként kell felépíteni. Akkor jó egy tananyag ha kellően inspiráló interaktív. Gondolni kell arra, hogy minden tanuló más, ma már egyéni tanulási utakra van igény, ami feltételezi azt is hogy az ilyen oldalakon több féle igényt is kielégítő feladatokat találnak.  

Megjelenítéssel, designnal összefüggő kritériumok:

Ahogy már a korábbiakban is utaltam rá nagyon fontos a könnyen használhatóság, mert ez az első lépés a könnyű örömet okozó tanulás felé.

Meghatározó az oldal tagolása, a lényegi információk mindig láthatóak legyenek.

A színekkel betűtípussal való játék, amilyen jól olyan rosszul is elsülhet. Mindenek előtt törekedjünk a középút megtalálására. Ha lehet kérjük ki mások véleményét is, mert ami nekünk tetszik az lehet hogy másnak zavaró. Ne használjunk erős neon színeket, csak abban az esetben válasszuk erős színt ha egy nagyon lényeges információt akarunk kiemelni. Az oldalon ne használjunk 2-3 féle színnél többet és igyekezzünk azok harmonikus együtt használatára. A betűtípusok tekintetében hasonlóan fontos, hogy jól olvasható legyen és szintén csak 2-3 félét használjunk belőlük. Betűméreteknél tartózkodjunk a túl kicsi és túl nagy használatától egyaránt. Azt a tényt emeljük és hangsúlyozzuk ki, ami valóban fontos, érdemi információ.

Visszajelzés és nyomon követés főleg a tanár jelenlétét általában nélkülöző programoknál, oktatási környezeteknél elengedhetetlen. Hiszen nincs lehetőség visszajelzésre mástól csak a programtól. Fontos, hogy hiteles és valós képet adjon a felhasználónak.

Hatásos környezet elvárt tulajdonságai. Első szempont, hogy legyen könnyen használható, mert a tanulás maga is megerőltető folyamat, nem kell hogy az oldal használata már komoly energiákat emésszen fel. Emeli a tanulási élményt, ha elgondolkodtató és lényeget bemutató egyszerre a felület, lehetőséget ad interaktivitásra, megoldhatóak rajta kreatív feladatok, melyekről kapun visszacsatolást és önértékelést is tudunk kivitelezni. Manapság nagyon fontos, hogy közösségi funkcióval is ellegyen látva az oldal. Ennek fontosságára jó példa, hogy a Facebookon ami eredetileg egy közösségi oldal szerveződnek tanulókörök. Az oldal ergonómia szempontból is sikeres, hiszen könnyen használható egyszerű és több opciót, lehetőséget hordoz magában. Kommunikálhatunk, megoszthatunk tudástartalmakat. Hasonlóan pozitív példa a Second Life környezet is. Lehetőségünk van interaktív, szórakoztató, környezetben tanulni. A külön nekünk kialakított virtuális kampuszban minden adott ahhoz, hogy érdemben a feladatainkkal foglalkozzunk, nem találunk a térben zavaró tényezőket. Azonban ha kedvünk van a kötelez feladat után szabadon szerezhetünk élményeket a virtuális világról.

Akadálymentesség, hozzáférhetőség szempontjából hajlamosok vagyunk elfeledkezni arról, hogy vannak speciális fogyatékkal élő diáktársaink. Számukra ugyan úgy biztosítanunk kell fenti pontokat. Erről a 1998. évi XXVI. törvény is gondoskodik. Biztosítani kell ezen tanulótársainknak is a tartalmakhoz való hozzáférést a tanulás minőségi élményét. Persze jóval nehezebb, és specializálni kell a tartalmakat és azok elérhetőségét. Úgy hiszem azonban nekünk akik emberekkel foglalkozunk, rendelkeznünk kell ezzel a fajta szociális érzékenységgel és hivatástudattal.

Tanulási tevékenység minőségi tényezői 3M

Az itt felsorolt kritériumok azért meghatározóak, mert ha ezeknek eleget teszünk a diákok tanulási folyamata jó eséllyel sikeres lesz. Persze fontos a tanulok saját személyisége, tanulási célja, motivációja, de ezek egy jó tanulási programmal serkenthetőek.

Meaningful: Ez a kritérium arra vonatkozik megértik e tanagyagot, közérthetően van-e megfogalmazva számukra. Persze itt figyelembe kell venni a korosztályt és a tudományterületet a tanulás célját.

Memorable: emlékezni fognak-e a tanultakra? Eléggé látványos és megragadó volt-e az anyag, voltak e benne olyan érzelmi hatások elemek, melyekre az ember esetleg évek múlva is visszaemlékezik.

Motivational: használni fogják-e a tanultakat? Felkeltette-e eléggé a tanulok figyelmét annyira, hogy elindítson egy motivációs folyamatot? Véleményem szerint az a jó óra vagy tanagyag ami gondolkodásra vagy cselekvésre késztet, ami felhozza bennem az - Én miért nem ezt csinálom?- érzést. Vagy örömet és lelkesedést okoz a tanulása. 

Feltételei pedig:  

Átlátható, hatékony felhasználói felület 

Felhasználó kognitív és érzelmi bevonása 

Megfelelő tanulási folyamat szervezése, tartalom vagy irányítás biztosítása

Tanulási környezetek minőségi szempontjai:

Kommunikációs eszközök használata

Azt tapasztalom a feladatok megoldása kapcsán, hogy a kommunikációs lehetőségek biztosítására van a legnagyobb igény. A sikeres feladatmegoldás, tanulás szempontjából kell, hogy kommunikálni tudjunk tanárainkkal, a rendszer üzemeltetőivel, illetve egymással is. Talán a legfontosabb az egymással történő kommunikáció ebből a szempontból az SL-t emelném ki, ami maradéktalanul biztosította számunkra a zavartalan kommunikációt a félév során.

Interaktivitás mértéke

Az ember szórakozva cselekedtetve tanul szívesen, hiszen így nem érzi a megtanulandó anyag súlyát. Az SL rendszer erre teljes mértékben odafigyelt, változatos feladatival, megmosolyogtató lehetőségeivel, például az emelkedő székek, a repülés vagy a virtuális ruhabolt. Úgy érzem maradéktalanul kiélhettük az interaktivitás utáni vágyunkat a félév során.

A fent kifejtett szempontok véleményem szerint szinte kivétel nélkül fontosak, hiszen ezek nagyjából egymásra épülő elemek. Persze idealizált dolog lenne azt feltételezni, hogy mindig minden kritérium maradék nélkül megvalósul. Úgy gondolom ezen hiányosságok szembetűnése attól is függ melyik oldalról közelítjük az adott tanulási környezetet. Tanár, diák, számítástechnikus. Vagy éppen mire, és milyen szinten kívánom használni az adott felületet. Lehet hogy lesz olyan funkció amit soha nem fogunk használni, másikat pedig napi rendszerességgel. 

Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat? 

A feltett kérdésre megosztott választ tudnék adni. Véleményem szerint különbéget tenni a 4H tulajdonságok között lehet. Hiszen mindegyik tanulási környezet egyedi szituáció és más és más igényeket hordoz magában. Teljesen más elemeken van a hangsúly egy SL-ben tartott órán, mint egy kontakt oktatási környezetben kivitelezett óránál. Míg előbbinél meghatározó a design addig a kontakt oktatási folyamatban erre az ember hajlamos kevésé figyelni, arról nem is beszélve hogy a téralakítás is sokkal bonyolultabb folyamat lenne. Ezzel szemben nem tennék különbséget a 3M elemei között mert azok olyan minőségi tényezők melyeknek minden oktatási környezetben, meg kell valósulniuk, hogy sikeres, minőségi tanulás valósuljon meg. 

Az elektronikus tanulási környezetekről...

Kontakt környezet: Az oktatásban résztvevők egy térben és időben vesznek részt az oktatásban. Az általuk használt technikai eszközök a digitális tábla, mobil, táblagép. A tartalom és a kommunikáció azonban a zárt tér kereteit nem lépi át. Adott térhez és időhöz köthető. Ebben az esetben nem szoftverek ergonómiáján van a hangsúly hanem a tér berendezési tárgyain, székeken padokon, egyéb a terem otthonosságát fokozó elemeken. 

Online eszközökkel támogatott kontakt: A tanulok és tanár nagy valószínűséggel egy térben és időben vannak jelen, de már használnak online eszközöket is. Ilyenek lehetnek a fejlesztő szoftverek, játékok. Ebben az eseten szintén jelentős szerepe van a terem berendezésének ergonómiájának, de már a szoftver ergonómia is szerepet kap, hiszen nem mindegy milyen kiegészítő programmal támogatjuk a tanulást. Támogassa és ne elvonja a figyelmet. 

Blended learning: A tanulás tanítás folyamata néha jelenléti oktatásban néha online módon valósul meg. Esetenként csoportos vagy egyéni formában. Kiegészítő lehetőség az online vagy virtuális környezetben való tevékenység pl. blog, virtuális konzultáció. A kontakt oktatás és a távoktatás ergonómia szempontjait is. 

Távoktatás: Túlnyomórészt online vagy virtuális környezetben megvalósuló tevékenység. Központi gondolata, hogy tevékenykedtető legyen vagy tartalomközpontú. A távoktatás több csoportra ontható nem mindegy ugyanis, hogy hagyományos vagy online távoktatásról beszélünk. Minden változatnak sajátos tulajdonságai vannak amihez igazítanunk kell az ergonómiai szempontokat.