A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete

Az emberi faj nem mai formájában bukkant fel a fajok között. A humán kognitív architektúránk lassan épült fel és nyerte el mai formáját. Az egymásra épülésről és lépésekről nincs egyetértés a kutatók között. Egyik leginkább elfogadott elmélet Merlin Donald nevéhez fűződik, aki három fejlődési szakaszt nevez meg. Az emberi elmére ható három forradalmi lépés jelentős eredményeket hozott a mentális reprezentációnk területén, a gondolkodásmódunkban, és kommunikációnkban.

A genetikai átadástól a kulturális tanulásig

A külvilág standard lassan változó jellemzőire adandó válaszminták az állatok génkészletében a genomokban vannak rögzítve. Az egyes fajokat, azok egyedeit alkalmassá teszi a környezetegyes részeihez való alkalmazkodásra. A genom egy zárt programcsoport, amely a fogantatáskor rögzül és többé nem írható vagy programozható át. Azonban az utasítás készletnek léteznek, nyitott elemei melyekbe lehet írni például a madár is ezért tanítható énekelni. A biológiai evolúció folyamán ezeket a géneket adják át a fajok ezzel biztosítva a faj fennmaradását és alkalmazkodó képességét. Ezek a központi fajra jellemző tudáskészletek, amik az egyedi testekben manifesztálódnak. A genetikai átadás mellet azonban vannak nyitott rendszerek is, a tapasztalatszerzés, és tanulás lehetősége már az élet kezdeti formáival megjelent. Ez nem más, mint a környezethez való alkalmazkodás hatékony eszköze. A nyitott információs rendszer központja az agy. A környezet hatásait, impulzusait felfogva programozódik. A programok folyamatosan módosulhatnak és felülírhatóak. Mayr felfogása szerint a zárt rendszerek irányítják az egzisztenciát létezést, míg a nyitott rendszerek, részben nyitott rendszerek a tapasztalást és a viselkedést. A tanulásnak ez a módja a belső reprezentációk folyamatos változását jelenti a külső környezeti hatások nyomására. Központban a környezet szerepel és annak formáló ereje. A főemlősök elméje is a külső környezet szabályozása alatt áll. Életük epizódok sorozataként játszódik le, emlékezeti rendszerük a velük történt dolgok reprezentációjára épül. Merlin Donald szerint, ha magunk evolúciós folyamatát akarjuk értelmezni az emberszabásúak kognitív világából és társas kapcsolatrendszeréből kell kiindulni. Merlin ezt epizodikus kultúrának nevezi mely az emberi kognitív evolúció első lépcsőjének tekinthető. 

A kulturális átadás

A kulturális evolúció feltételét értjük alatta. Egy jelenség mely az állatvilágban is megfigyelhető. Jellegzetessége abban áll, hogy a fajok egyes egyedei, ezáltal képesek egymásnak tapasztalataikat megszerzett tudásaikat is átadni. A főemlősöknél ennek leggyakoribb módja a :expozíció, ingerfokozás, mímelés. emberek esetében ennek legmeghatározóbb formái, a mímelés, utánzásos tanulás, együttműködéses tanulás. Az embert megkülönböztető sajátosság a szociógenezis, mely közösen csoportosan létrejövő alkotást jelent melyet az egyed maga nem tudott volna létrehozni. További különbség, hogy mi képesek vagyunk saját érzelmeinket, reprezentációinkat megosztani másokkal. 

Mimetikus kultúra

A kifejezés görög eredetű szóból származik, és utánzást jelent. Az emberi kulturális környezet első történeti manifesztációja. A homo erectus kognitív univerzuma, ami körülbelül 2 millió évvel ezelőtt kezdődhetett és egészen a homo sapiens megjelenéséig dominált. A külvilág korábbitól eltérő értelmezésében rejlik a változás. A pszichikus világ tartalmainak felidézése nagyban függetlenedett a környezettől, gazdagabb belső pszichikus világ alakult ki. Megjelent az igény az reprezentációkat másokkal is közölhetővé tegyük, megfigyeljünk másokat és a külvilágot. A tudás genetikai átadásaként megjelenik a pedagógia, olyan rögzült genom, ami a hatékony tudástranszfert segíti elő. Sajátos szerkezetű kommunikáció. 

Mitikus kultúra

A homo erectus kultúrája nagyon sikeresnek bizonyult, több mint egy millió éven keresztül fennmaradt. Ami az áttörést hozta a szóbeli kommunikáció volt. Annak megjelenéséig még nagyon kötődtek a környezeti hatásokhoz, még mindig túlzottan az eseményekhez kötődtek. Donald véleménye szerint a nyelv az elme értelemkereső konstrukciós törekvéseként jött létre. A beszéd megjelenése rendkívül hatékony modellező és kommunikációs eszköznek bizonyult. A nyelvmegjelenésével megjelent az ember életében a modellalkotás új szintje, a szimbolikus invenció. Ekkor médiumváltás történik, most már nem a testünk a kifejező eszközünk, belső reprezentációinkat a nyelvünkkel fejezzük ki. A beszélt nyelv nagyon fontos pontosabb információ átadást tesz lehetővé, ideális tanulási és tanítási médium. Létével megvalósul a szimbólumhasználatra épülő gondolkodásmód. Ez a fajta szemtől szembe történő kapcsolattartás az emberek között a mai napig meghatározó. Beszédünk során a nyelvi tartalmakat gesztikulációval, nonverbális jelekkel egészítjük ki. 

Teoretikus kultúra

A teoretikusnak nevezett korszak a modern mai kor. Megjelenik az írás, mint a nyelv rögzített kifejezésmódja. A kihelyezett szimbólumokkal lehetővé vált az információ átadás személy tér és idefüggetlenné vált. Ezzel jelentősen szélesedett az átadható tudások köre és sokkal nagyobb közönség számára vált elérhetővé. Nagy különbség az írás és olvasás között, hogy míg a beszéd velünk született készségeken alapszik addig az írást pusztán tanulási folyamatok kapcsán lehet elsajátítani. A grafikus reprezentációk feltalálásának következtében a hangsúly az auditív modalitásról a vizualitásra helyeződött át. Ennek kapcsán kezdett változni az információ feldolgozó rendszereink működése is, hiszen e területet az agy más területe irányítja. A modern társadalmakban az írás használatával a gondolkodásmód is megváltozott. Megjelent analitikus, pragmatikus, logikai- tudományos világértelmezés. Az írás emberiségre gyakorolt hatását több kutató is elemezte. A külső formális tárolóeszközök életre hívták a szervezett oktatási formát. Hiszen a gyerekeknek el kellett sajátítani ezeknek a külső szimbolikus tároló rendszereket. Azonban az írás ismerete sokáig csak kiváltságos rétegek sajátja volt. Nagy áttörést jelentett a könyv megjelenése melynek köszönhetően még szélesebb rétegek számára lehetett biztosítani a tudást.

A teoretikus kultúra létrehozta a modern embert és vele együtt kiformálta a modern társadalmakat is. A nyomtatással létrejövő új formációt McLuhan Gutenberg galaxisnak nevezte el. Azonban az új információs technológia megjelenésével a Gutenberg galaxinak számolnia kell, azt nem tudhatjuk, hogy a fejlődési irány új kommunikációs, információs világot hoz e létre. Annyi bizonyos az információs környezet két alapvető elemmel bővül, egyik ilyen új elem a számítógép mely a kihelyezett agyi kapacitásunkká vált tulajdonképpen. Másik kihívás a Gutenberg galaxis számára az infokommunikációs eszközök rohamos fejlődése. Ami az elektromos távíróval kezdődött, ma már internet, mobiltelefon…Kialakulóban van és egyre meghatározóbb a hálózat.  

Jövőképek és jövőtrendek

Az infokommunikációs eszközök és a magukban rejlő pedagógiai lehetőségek a múlt század utolsó felében kezdek teret nyerni. A jövő fejlődési iránya azonban nem biztos, többféleképpen felfogható. Az egyik meghatározó fejlődési irány, miszerint az egész oktatási rendszer meg fog változni. A változás igénye már a XX. században megfogalmazódott. Azóta zajló társadalmi- technológia erők meg is fogják változtatni. Felmerül a kérdés, de vajon kell-e mindennek változnia? Milyen mértékben kell változtatni, és még számos ehhez hasonló kikerülhetetlen kérdéssel találkozunk. A szerző a jövő dimenzióit 4 irányba tudja meghatározni. Kreatív jövő, Folytatódó jövő, Konstans jövő, Hanyatló jövő. A tanulással és tanítással kapcsolatos jövőképeket 3 területre bontja. Médium és módszer vita körül csoportosítva. Milyen oktatási és tanulási médiumok dominálnak a jövőbe, tanulás tanítás mely módszerei terjednek el általánosan, hogyan kapcsolódik össze a médium és a módszer? 

Az infokommunikációs technológia jövőtrendjei 

„A jövő számítógépei talán már másfél tonnánál is könnyebbek lesznek”

A technika és technológia fejlődési irányát meglehetősen nehéz előre jelezni. A történelem számtalanszor bebizonyította, már hogy hibás feltevések, jóslatok garmadáját tesszük. Az is tény számunkra, hogy gyakran azokat is meglepi a technika gyors fejlődése, akik látszólag irányítják az egész rendszert. Így járt Bill Gates is, aki jövőről szóló könyvét megjelenése után át kellett írja, mert rájött, hogy az internetet meg sem említette benne. Tehát a fejlődés evolúció zavarba ejtően gyors. Vajon mi lehet az oka a notórius jövőtévesztésnek? Egyik magyarázat lehet a mérnöki kreativitás és munka kalkulálhatatlansága. A technikai és biológiai evolúció között párhuzamot lehet vonni. Hasonlóan kis lépésben történik a fejlődés és nem jósolható előre hol is várható a változás. Továbbá pedig azzal a ténnyel is számolnunk kell, hogy a feltalálok általában, túlértékelik alkotásaik jelentőségét. Bill Gates az átdolgozott könyve előszavában kereste a válaszokat, miért is kellett neki átírnia, végül arra jutott, hogy az internet a jövőben nagy sikerű lesz, de arra még a Microsoft sem számított, hogy a rendszer hiányosságai ellenére az emberek széles körben kezdik majd használni. E példa is jól demonstrálja az a tényt, hogy a technikai eszközökkel szemben a társadalom fekete doboz. Az jövő előre jelzéseinek hibás mivolta is ebben áll, a jelen eredményeit intuitív módon lineárisan növekedve vetítjük a jövőre. További hiba emellé, hogy az exponenciális görbe meredekség nem jól extrapoláltjuk, nem vesszük észre, hogy túllépet az inflexiós ponton. Erre jó példát hoz a szerző, Delphi kutatási módszerrel kértek fel szakértőket jósolják meg mire fog a következő állítás beigazolódni.”Minden iskola gazdagon fel lesz szerelve multimédiás tanulóhelyekkel, melyek online kapcsolatban állnak az információs hálózattal.” A kutatók ennek megvalósulását 2021-re irányozták elő. Azonban ha jól belegondolunk arra az időre maga a kijelentés is értelmetlenné fog válni. Hiszen már napjainkban is terjed a vezeték nélküli kapcsolódási lehetőség.

Ezen folyamatosan összeomló jövőképek után vajon tudunk-e egyáltalán valamiféle jövőt megjósolni? Az eddigi trendekből következtethetünk és tehetünk néhány előrejelzést…

1: Az internet terjedésének az üteme változatlanul folytatódik, amíg a televízióhoz és rádióhoz hasonlóan– gyakorlatilag minden háztartásban általánossá nem válik, illetve- a mobiltelefonhoz hasonlóan, valószínűleg azt felváltva- általánosan elterjedt személyi készülékeken át lesz elérhető.

2: Egyre újabb alkalmazások jelennek meg, az interaktivitás, az interperszonalitás, az immerzió, a virtuális és kibővített valóság további, ma még nem sejtett, egyre fejlettebb formáival.

3: A számítógépek méretcsökkenése, és teljesítménynövekedése középtávon biztosan folytatódik. Kisebbek és gyorsabbak lesznek és az áruk is csökken.

4: A technológiai konvergencia következtében, többfunkciós készülékeken keresztül elvileg bárki, bármit, bárhonnan, bármikor elérhet.

5: A számítógépek beépülnek a környezet elemeibe, és a mikro-elektronikai input output eszközökkel kiegészítve intelligens környezetet alkotnak.

Egy bizonyos a technika fejlődése nem áll meg, ami izgalmas kérdés, hogy ezzel a lehetőséggel az oktatás mit fog kezdeni? 

A pedagógia módszer a jövőben

Az ember kognitív architektúrája viszonylag behatárolt, stabil szerkezet, lassan változik. A tanulásra való alkalmasságunk genetikai örökségünk részét képezi. Ezen alapokra épülnek rá az evolúciónk és társadalmi létünk során szerzett tapasztalatok, amik a mai napig jól használhatóak ere bizonyíték, hogy sok száz évvel ezelőtt leírt és megfogalmazott eredmény és útmutatás ma is érvényes és használható.

A történelmi újkor tömeges uniformizált tanulási tanítási eszközei ma is jól hasznosíthatóak, és számos elemében használjuk is. Az akkor kialakult szervezeti formák és működésük azonban mára már megkérdőjelezhetővé vált. Napjaink állandóan változó tudása, új fajta tanulási és tanítási módszereket, formákat igényelnek. Azonban a változás milyensége és mennyisége megkérdőjelezhető. Az útkereső teoretikusok közül sokan vallják, hogy „paradigmaváltás” történik. Hiszik, hogy hasonló változások előtt állunk, mint a tömegoktatás megjelenésekor, ami akkor forradalmasította az oktatást. A változás azonban éppen ellenkezője a hasonlítás alapjának. Akkor a tömegoktatás az uniformizálás voltak a kulcsszavak, ma az egyénesítés a személyre szóló oktatás a kor kulcsfogalma. Azonban nem kell elvetni a korábban alkalmazott módszerek közül azokat melyek a mai világ oktatási kihívásai során is alkalmazhatóak, meg kell tanulni hogyan is lehet őket az egyéni oktatás során sikeresen felhasználni.

A másik álláspont, ami a pedagógiát egzakt alkalmazott tudományként szeretné láttatni. Lényege a megfelelő kompetenciákkal rendelkező tanár a társadalom által elvárt kompetenciákra tanítja meg a diákot. Az elmélet központjában a kompetenciák és azok elsajátítása áll. Azonban sem ez sem a korábban említett egyénre szabott oktatás nem kielégítő. Az oktatás nem egy zárt építészethez és orvostudományhoz hasonlítható terület. A pedagógia nyitott, nem determisztikus rendszerekkel foglalkozó diszciplína. A pedagógia célja a rendszerek sajátos egyedi fejlesztése. Vannak tudományos és tudománnyá tehető részelemei. A terület számtalan egyén tudományterületet foglak magában és alkalmazza eredményeit. A jó folyamathoz az infokommunikációs technológiai is hozzátehet, adhat némi segítséget. 

Az infokommunikációs technológia és a pedagógia módszertan kapcsolata

Az infokommunikációs eszközök felhasználásának gondolata gyakorlatilag egyidős ezen eszközök megjelenésével. A felmerülő elméletekben, gondolatokban azonos vonal a kritikátlan pozitív jobbító ereje ezen, technikai eszközöknek. Egy-egy újonnan megjelenő technika folytán is ugyan ezek a gondolatok merülnek fel, pusztán csak a szerkezet más, amitől a pozitív hatást várják. Azonban számtalan kutatás bebizonyította, hogy az oktatás és a technika aszimmetrikus viszonyban állnak egymással. Kritikusnak kell lennünk és fel kell ismernünk azt, hogy pusztán a számítógép megléte miatt az iskola nem válik innovatívvá, az internet használat nem jelent minőségi internethasználatot, és a felsorolás még hosszan folytatódhatna. Lényeg, hogy nem szabad azt hinnünk, hogy egy új lehetőség pusztán önmagában képes tanulási eredményt jobbítani. Egyfajta haladásmiszticizmus kerít minket hatalmába. Hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy az infokommunikációs eszközök= nyereség, innováció. Erre jó példa azonban Seymour Papert időutazók parabolája. A kis történet lényege, ha 19. századi orvosok és tanárok kerülnének a mi korunkba a következő történne. Az orvosok nagy valószínűséggel nem tudnának, mit kezdeni a mai kor vívmányaival nem tudnák felvenni a versenyt a mai orvosokkal, nem ismernék a mai használati eszközöket, melyeket az orvoslásban használnak. Ezzel szemben a tanárok akik a mai tantermekben kerülnének, hamar feltalálnák magukat, nem lenne szükségük a technikai eszközök garmadájára. További szemléltetés, hogy ha egy iskolában áramszünet is van a tanítás a napi ügymenet gyakorlatilag zavartalanul képes működni.

Azonban a fenti példák ellenében, fontos a gépesítés a technika megfelelő használata, ahogy Nyíri is fogalmaz tanulmányában használható tartalmakra, gépekre van szükség, mert a technikai elmaradottságunk miatt, romlanak fokozatosan a nemzetközi felméréseken produkált eredményeink. Vagyis szerves tanulási környezetet kell biztosítani a fiatalok számára. 

Nézőpontok az információtechnológiai kihívás értelmezéséhez

A fejezet zárásaként két ismert teoretikussal és elveikkel ismerkedhetünk meg, akik mindketten támadták a tradicionális oktatási rendszert, elméleteik a mai napig heves vitákat váltanak ki. Marshall McLuhan, aki elképzeléseit a 60-as években fejtette ki interjúiban és könyveiben. A teoretikus úgy gondolta, hogy mivel a tévés generáció könnyen feldolgozható információkat kap a tévéből, nem fog tudni azonosulni a hagyományos oktatás távoli céljaival és tömegoktatási módszereivel. A gyerekek médiavilágban élnek és ezzel a tanároknak is kell számolni és az oktatási rendszernek változásokra van szüksége. McLuhan összehasonlította a könyvnyomtatás elterjedésével bekövetkezett változásokat és annak tükrében vázolta a mai oktatásra váró kihívásokat, standardokat. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a tanár és diák szerepeinek változnia kell, eligazító kritikus gondolkodásra kell megtanítani a gyerekeket, illetve pedig, hogy a média és ember viszonyáról nem lehet már a régi módon gondolkodni.

Másik meghatározó teoretikus Iván Illich, aki munkásságának fő gondolatai már a 70-es években közli. Látnoki képességgel hívja fel a figyelmet az új tanulókörnyezetek kialakulására. Arra, hogy a diák számtalan helyről szerzi be a megtanulandó információkat, és hogy az autonóm tanulásban gyökerezik a jövő, elérhetővé kell tenni minden olyan forrást, amire a tanulni vágyónak szüksége lehet. A szerzők művei meghatározó fontosságúak, mert lehetőséget adnak arra, hogy felismerjük és megértsük a hálózati kommunikáció kreatív potenciálját és a bennük rejlő pedagógiai lehetőségeket. Továbbá pedig generálják a pedagógiai innovációt.

Forrás: Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek: Információkritika és jövőperspektívák – Jövőképek és jövőtrendek (2009, Budapest, Gondolat Kiadó)

Kapcsolatok hálójában...

Amikor mosolygunk, az egész világ együtt mosolyog velünk

A fejezet arra hívja fel a figyelmünket, hogy mi emberek érdemeinkkel is képesek vagyunk egymást megfertőzni. Egy afrikai kis iskolájában kitört nevetési járvánnyal hívja fel a figyelmet. Ahol eleinte csak 2 leány kapott nevetőgörcsöt majd az egész iskolára átterjedt a kór, sőt a hazautazó diákok lakóhelyükre is továbbították a nevetéskényszert. Tehát az érzelmek akár pozitívak akár negatívak átadhatóak a másik embernek vagy akár ember csoportoknak. 

Őseinknek voltak érzelmei

Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, mindnyájunknak vannak érzelmei, és mi több ezeket az érzelmeink ki is fejeződnek a világ felé. elég csupán a gesztikulációra, mimikára gondolni. Ezen kívül pedig fiziológiánkra is kihatnak. Számtalan kísérlet kimutatta, hogy ez emberek átveszik egymás hangulatait, érzéseit. Tehát érzelmi állapotunk függ azoknak az embereknek az érzelmi állapotától, akikkel együtt vagyunk, interakcióba kerülünk. Miért vesszük át egymás viselkedését és miért is hat ránk ilyen hihetetlen módon? A válasz a régmúltban keresendő, őseink a jobb túlélés érdekében adták át egymásnak érzelmeiket. A fokozott kapcsolat a külvilággal szembeni védelmet jelentette. A csoport érzelmeinek az összehangolása három fő ok miatt volt elengedhetetlen: Kommunikáció könnyebbé vált, összehangolódott a csoport tevékenysége, elősegítette az emberi kapcsolatok kialakulását. Eleinte ez az erős érzelmi fertőzés anya és utóda között alakult ki majd később terjedt ki az egész családra. Az szinte bizonyos hogy az érzelmi kommunikáció megelőzte a nyelvit. Ha belegondolunk saját hétköznapjainkban is így van ez, hazaérünk fáradtan és lám még meg sem szólaltunk, párunk már tudja, hogy baj van rá is átragad a rosszkedv és kész a veszekedés. Ki ne élte volna már ezt át élete során?

Érzelmi megfertőzés

Annak két oka van, hogy miért érezzük fontosnak, hogy a másik érzelmeire reagáljunk, átvegyük. Első sorban van egy erős biológiai kényszerünk, hogy utánozzunk másokat, ezen a folyamaton keresztül pedig megvalósul az érzelmeinek az átvétele. Érzelmeinket az arcunkkal fejezzük ki leginkább. Erre a két legjobb példa a szem és az orr reakciója félelemre és az undorra. A mimikánk tehát a kommunikációnk egyik leghatékonyabb eszköze. Ahhoz hogy ezt a jelrendszert értelmezni tudjuk ki kellett fejleszteni a képességünket mellyel értelmezni tudjuk. Ez az oka annak, hogy létezik érzelmi megfertőződés, mert az empátiánk is kialakult. A mimika nagyon meghatározó, hiszen egyén hangulatára nagyon nagy hatással van ezért is oktatják, mert a Call centereseket, hogy mosolyogjanak, mert az érződik és az ügyfél is átveszi ezt a pozitív hangulatot.

Érzelmi pánik

Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy nem pusztán közeli embertársaink érzelmeire hatunk vagy hatnak ránk, hanem egymáson keresztül nagyon sok emberhez eljutunk. Olyanok vagyunk, mint a bölények a füves pusztán, ha mindenki békében van mi is békében vagyunk, ha egy bepánikol mi is elkezdünk eszeveszettül rohanni. Ennek a jelenségnek a neve a tömegpszichózis, amelyre valljuk meg magunk is számtalan példát tudunk felhozni. A kialakuló tömeghisztériának két típusa létezik. A tiszta szorongásos ekkor a hisztéria résztvevői valamiféle biológiai tünetet érzékelnek magukon. A másik esetben, a motorikus típusban, hisztérikus megnyilvánulásokra kell gondolni, mint pl: a nevetés, de minden esetben félelem és szorongás húzódik meg a háttérbe. A történelem során az ilyen esetekre számtalan példa van, az első ilyen a 1374 es pestis járvány után táncőrület tört ki. 

Kibírhatatlan édeskés szag

A hozott példa jól szemlélteti, hogy azok a közösségek ahol a hisztériás megnyilvánulások bekövetkeznek, annak tagjai nagyon erős kapcsolati hálóban állnak egymással. Az is egy közös pont hogy általában a nők és lányok hajlamosabbak az ilyen tünetek produkálására ennek oka lehet az is hogy mi nők sokkal inkább megbeszéljük gondjainkat érzelmeinket. Illetve az is közre játszhat, hogy jobb a szaglásunk. Lehetséges tehát, hogy a szaglásunk és érzelmeink között nagyon erős összefüggések vannak. Erre számtalan bizonyíték áll rendelkezésünkre. Elég csak arra gondolnunk egy-egy ismerős szép vagy épp rossz élményhez kötődő illat milyen érzelmi változásokat vált ki.

A kialakuló tömegpszichózis javasolt kezelési módjai a kapcsolati hálókra kell, összpontosítson. Határozottan és higgadtan kell fellépni és megnyugtatni az embereket. A fellépő szakembereknek nem szabad köntörfalazni, a tényeket kell közölni úgy ahogy azok vannak.

A tömegpszichózis bár kóros folyamat azon alapszik, hogy hatnak ránk mások érzelmei ami pedig egyáltalán nem kóros dolog. 

Az érzelmek terjedésének nyomában

Arra, hogy rájöjjünk, ki mit érez, érzelmi mintavételes eljárást kell végeznünk. Meg kell kérni, hogy megadott időpontokban mit érez, mik a tünetei jegyezze fel. Az így kapott képek kirajzolják az egyén érzelmi térképét. Voltak kutatok, akik külön a családon belüli terjedésekre voltak kíváncsiak, illetve hasonló kutatásokat végeztek az ápolónők körében is. Az eredmények kirajzolták ki kire hat illetve mi is volt a terjedés útvonala.

A boldogság terjedése

A kutatok számos előzményt és területet vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy boldogság egyik legjobb terjesztője mások boldogsága. A boldogság terjedésének vizsgálatára összeállítottak egy adatbázist. A 12067 fő adatait hogy boldog vagy boldogtalanok egy nagy eddig sosem készített diagramra vitték fel. Ha erre rápillantunk, két dolog tűnik egyből szembe, hogy a boldog és boldogtalan emberek egyaránt halmazokba csoportosulnak. Másodszor a boldogtalan emberek a perifériákon helyezkednek el. A boldogság sem jut el mindenkihez hiába lesz boldog az ismerősünk és annak ismerőse, ahogy egyre kifelé haladunk a boldogság eltűnik és kisimul. Azt kimutatták, hogy a barátok család jóval jobban emeli a boldogsági szintünket, mint az anyagi juttatások. A boldogságról is elmondható tehát, hogy nem pusztán az egyén élményitől függ, hanem az egész csoportra jellemző tulajdonságtól. 

Életünk hedonisztikus taposómalmában

Érdekes eredményekre jutottak a kutatok a kirívó esetek után az egyének boldogságszintje visszaáll a normálisra. Azt hihetnénk, hogy egy lottónyertes pl örökké boldog lesz, vagy egy gerincbénult örökké szomorú, de ez nem így van a boldogságszintünk hamar 1-2 ven belül visszaáll a normálisra. Az ember a hedonizmus taposómalmában őrül minden nap. Annak megoldása, hogy boldogságérzetünket tartósan magasan tartsuk vagy legalább is az átlag felett a megoldás, ha barátaink eltérő időszakban boldogok így ez által mindig más emeli a boldogságérzetünket, és lehetünk sokáig magas boldogsági szinten. 

Magányosan a tömegben

Felmerül a kérdés, ha boldogság képes terjedni, mi a helyzet a magányossággal, ami ráadásul első hallásra ellentmondásban van a kapcsolati hálóval. John Cacioppo kutatásai szerint a magány egy komplex érzelem, ami arra sarkalja az illetőt, hogy változtasson. Továbbá a kutatások azt is bebizonyították, hogy a magányosság nem egyenlő az egyedülléttel. A magányosság egyszerre a kapcsolatok hiányának oka és következménye. A boldogsághoz hasonlóan a magányossá is három lépés távolságra képes terjedni. A következtetés pedig az, ha meg akarjuk gátolni a magányosságot a perifériákon élő emberekre kell összpontosítanunk. 

A szeretet nyomában

Az érzelmeink igazán emberi kapcsolatainkban bontakoznak ki. Számtalan jellemű stílusú ember él szerte a világon, amiben hasonlítunk az nem más, mint az érzelmeink. A nemi vágy a ragaszkodás, szerelem azok az érzelmek, melyek központi szerepeket játszanak életünkben. A kapcsolati háló kialakításában pedig kulcsfontosságúak.

Amikor mosolygunk, az egész világ együtt mosolyog velünk. In: Christakis, N. A. - Fowler, J. H.: Kapcsolatok hálójában. Typotex, Budapest, 2010. p. 19-48.

A tanítás és tanulás rendszerelméletű megközelítése

1.1.  Tanulás és tanítás a kulturális evolúció rendszerében

A tanulás velünk született képességünk. és úgy kell rá tekintenünk, mint az élet természetes velejárójára. A világból felvett információink átalakulnak, ezekből építjük ki saját modelljeinket, hipotéziseinket. A belső világmodelljeinket a már meglévő agyi reprezentációink folyamatosan alakítják.

A fejlettebb állatfajoknál a tanulás általános képesség, mely főleg a túlélést segíti elő számukra. A változó jellemzőkre adott válaszminták a genomok zárt csoportjában rögzülnek már a fogantatás pillanatában. A zárt kész programnak vannak azonban nyitott elemei melyeket az életünk során egészítenek ki, gondoljunk csak a számukra betanított elemekre. A természetes szelekció által azok az egyedek képezek tulajdonságaikat átörökíteni, amik a legalkalmasabb programokat tartalmazzák. Ezáltal valósul meg a faj környezethez való fokozatos egyre hatékonyabb alkalmazkodása. A rendszerelmélet alapján a genetikai átadás is értelmezhető tanulási folyamatként. A génekben felhalmozott tudás a faj tudása. A fajok genetikai tanulása mellett meg kell említeni az egyéni tanulást is melyre már a legegyszerűbb élőlények is képesek. A környezet modellezése ahhoz való alkalmazkodás a fejlettebb gerinceseknél jóval fejlettebb. A genom a zárt információs rendszerünk, míg az agyunk a nyitott. A programozott tudásaink egy része újraírható. Az agyunk akárcsak egy számítógép folyamatosan frissül a beérkezett információk pedig már a valóságértelmezés ilyen elemi szintjén is virtuális. Az állatok az inger- válasz világába vannak zárva és nem férnek hozzá szabadon tudásaikhoz, azokat adott szituáció hívja elő. Az ember elméjének különleges fejlődése, hogy lassan elkezdett hozzáférni szabadon a szerzett információkhoz, megtanulta átadni, tanítani. Ez a folyamat a kulturális evolúció, amelye kezdetben a biológiai evolúcióval együtt fejlődött, majd a homo sapiens megjelenésével vált külön fejlődési iránnyá.

Kulturális átadás

A kulturális átadás tulajdonképpen a kulturális evolúció feltétele, mely abban különbözik a biológiaitól, hogy a megszerzett tapasztalatokat át tudjuk egymásnak adni. Ennek formái az állatvilágban is megjelentek. Az embernél az utánzásos tanulást, tanítás alapján való tanulást, együttműködéses tanulást soroljuk ide. Egyedülálló tulajdonságunk a szociogenezis, melynek lényege hogy képesek vagyunk valós vagy virtuális együttműködésen alapuló találékonyságra. A kulturális átadás az ember fejlődéstörténete során, kognitív habitus láncolatokon keresztül valósul meg. A folyamat a főemlősök epizodikus elméjétől a mai ember mentális világához. Merlin Donald koncepciója, hogy az átadás adaptációkon keresztül több lépésben, ezek folyamatosan új kommunikációs formák megjelenését hozták magukkal. Az új formák nem szüntették meg a régieket, a mai elmeszerkezetben is fellelhetők, annak funkcionárius részét képezik. Donald továbbá egy evolúciós kontinuumban egyesíti az ember pszichikus fejlődésének biológiai, kulturális, technológiai faktorait.

Mimetikus kultúra

Az ember sajátos kulturális manifesztációjának első lépése. A szó görög eredetű utánzást jelent. Az mimézis, utánzás tudatos, szándékos, de nem nyelvi. A Homo erectus, kognitív univerzuma, a Homo sapiens megjelenéséig tart. A mimetikus és epizodikus elme közti különbségek: a külvilág eddig nem tapasztalt új értelmezése, lehetővé vált a reprezentációk újraírása, amelyek egy része mások számára is átadhatóvá váltak. A legfontosabb kognitív információk a belső reprezentációkban tárolt információk lettek. A külvilág modelljei finomodtak, képessé vált a faj az önreflexióra. továbbá a szándék és gondolat tulajdonítás műveleteire. A szándéktulajdonítás esetei már a főemlősöknél is felfedezhetőek, de semmiképpen sem olyan intencionálisan mint az embernél. Az osztott intencionalitás közös célokat. koordinált cselekvési terveket és közös figyelmi jeleneteket foglal magába. A társakkal való együttműködés hozta megával a kommunikációs kényszert. A mimézis az első kommunikációs forma még a nyelv előtt. A mímelésnek köszönhetően jelent meg először a közös tudás, a másokkal megosztott realitás új virtuális világa. A Homo erectusnál kialakult és genomjaiban rögzült a pedagógia a hatékony tudástranszfer. A pedagógia az evolúció designja és a gyerek már születésekor tudja az öt körülvevők, mind tudásforrást jelentenek számára. Donald rávilágít arra a tényre, hogy egyes ma élő társadalmakban a mimézis révén tanulnak. A mimézis minden pedagógia integráns része, és alaprétege.

Mitikus kultúra

A mimetikus kultúra nagyon sikernek bizonyult csaknem egy millió évig fennmaradt. Ezen időszak alatt a Homo erctus csoportokat jól működő közösségeket alakított ki. Az idő csaknem megállt ebben a világban ennek egyik oka az is lehetett, hogy az akkori tudás még nagyon az epizodikus elemekre épült. A változás a beszélt nyelv kialakulásával következett be, mely biztosította a hatékonyabb kommunikációs formát. Donald szerint a nyelv az elme értelemkereső konstrukciós törekvéseinek eszközeként jött létre. A Homo sapiens számára ez tette lehetővé a világ finom analízisét. A nyelv megjelenése után, folyamatosan alakultak ki a jelek és azok rendszerei. Megjelent a modellezés új szintje a szimbolikus invenció. Médiumváltás történik, az információk továbbadása már nem a test által valósul meg, hanem a hangképző szervek által. Megszületett az első absztrakt szimbólumrendszer a nyelv. A beszélt nyelv alapvető fontosságú a tudásátadásban, egyfajta tanítási tanulási médium. A nyelv mai napig meghatározó szerepű és hétköznapi életünk elképzelhetetlen nélküle.

Teoretikus kultúra

Az emberi információkezelés legújabb dimenziója. Lényege abban áll, hogy a szimbólumoknak az új osztályát felfedezték fel: külső grafikus reprezentációk készítésének feltalálása. Vagyis „vizuoszimbolikus” újítás, mely alapvetően ismét magával hozta az ember környezetének változását. Kihelyeződtek a tároló rendszerek, már nem csak az agyunk tárolt emlékképeket, hanem fizikálisan megfoghatóvá váltak ezek az élmények. Új feladat volt a szimbólumrendszerek kialakítása, és annak dekódolásának elsajátítása. Az ilyen módon összegyűjtött tudást főleg a bal agyfélteke kezeli. A felvett információk miatt a képzelőerőnk is elindul, ennek központja jobb agyfélteke. Ez az epizodikus tudásunk központja. A területek együttműködésének jó példája az olvasás, hiszen a ball agyfélteke dolgozza fel az információt, melyre a jobb agyfélteke képeket konstruál. A teoretikus kultúra megjelenésével a tudás átadás tér és idő függetlenné vált, illetve az átadható tudás nagysága is kiszélesedett. Az írásbeliség átalakított a társadalmakat, lehetővé tette számukra a fejlődést. Ahogy Hajnal István írja az eddig simán egymás mellett gördülő kerekekre fogak kerültek ez által. Átalakult az emberi tudat szerkezete, új távlatokat nyitott az elvont fogalmi gondolkodás, a bonyolultabb jelentéstartalmi összefüggéseket felismerni képes reflektáló elme előtt.

A modern iskola is az írásbeliség fejlődésével a nyomtatással alakult át. Kialakul a Gutenberg galaxis, amiben minden olyan külön helyet foglal el, mint a betűk az írás során. A padok a teremben a termek egymástól külön. Megteremtődött az információ tudás specifikus lineárisan egymásra épülő átadása. Az információ átadás az iskola egyfajta elkülönítési alapként szolgál, a munkamegosztásban betöltött hely szerint. Ez a szerep és merev kialakult klasszikus tanítási formák egészen a 19 század végéig bebetonozva maradtak. Ekkor jelentek meg az első reformpedagógiai törekvések, azonban ezek sem bizonyultak igazán áttörőnek. Felmerül a kérdés, mi okozza a tradicionális oktatás rendíthetetlen ellenállóságát?

Az elektronikus média és a hálózatok világa

A nyomtatással készült szimbólumtároló eszközök által meghatározott kulturális formációt McLuhan Gutenberg galaxisnak nevezte el. Az elektronikus médiumokat Marconi és Edisoni konstellációnak híja- a kérdés a következő vajon ez az új változás alapvetően átformálja-e a könyvbeliségen alapuló világunkat, és ez által az egész társadalmat. A kutatók között sincs a kérdésben egyetértés, egy biztos a kognitív habitus újra változóban van a kérdés az milyen horderejű lesz a korábbi változásokhoz képest. A számítógépek, az algoritmusok világának megismerésével új lehetőségek nyílnak meg számunkra. A számítógépeken, szoftvereken túl a Gutenberg galaxisnak a telekommunikációs eszközös rohamos fejlődésével is fel kell venni a versenyt. A fejlődés gyors volt, hamar eljutottunk napjaink vezérmédiáihoz a televízióhoz és az internethez. A világháló a föld minden lakójának megadja a globális kommunikáció lehetőségét.”Bármit, bármikor” érzést okoz. Bárhol bárkivel beszélhetek, bárkitől vásárolhatok stb. A bővülő hálózati közszféra révén, egyre inkább megrendülni látszik a hagyományos oktatás eddig bebetonozott alapja. Ez az oktatás minden szintjén komoly kihívásokat jelent. A szakma fontos feladata a kihívásokra adandó válaszok megtalálása.

Szimbolikus környezetek és kognitív habitus 21. század elején

Az első fontos lényegi kérdés az új kognitív habitus miben más, miben új az előbbiekhez képest. Az összehasonlítás alapjául a KTR eszközköznek tekinthető könyvlap és számítógép képernyője mindkettő reprezentatív példája korának. 

A kutatók arra a következtetésre jutnak, hogy a digitális médiumok sora nem hozott kiemelkedően újat. Saját véleményem szerint, ha vizsgált kontextusban nem is hozott nagy eredményt, szerepe egyáltalán nem tekinthető haszontalannak. Az internet a maga módján jelentősen megkönnyítette életünket, még ha hozott is magával gondokat.

Oktatási környezetek ergonómiai szempontjai

Eheti és egyben utolsó feladatunk két kérdés köré csoportosult. Bejegyzésemben ezekre keresem a választ. 

A kérdések a következőek:

Ön szerint melyek az elektronikus tanulási környezetet jellemző legfontosabb használhatósági/ergonómiai tulajdonságok?

Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat?

Ergonómia?

Az ergonómia görög eredetű szó, az ergos (ember) és a nomos (törvények) szavakból jött létre. A tudomány az ember és a technikai eszközök illetve a környezet illesztésével foglalkozik. Tulajdonképpen ember központú műszaki kialakítás jelent a fogalom. Az ergonómia főbb területei az anatómia, biomechanika, antropometria, fiziológia, pszichológia. Miért fontos ez nekünk? E tudomány is szervesen kapcsolódik az andragógiához, hiszen mint oktatási, képzési szakemberek bármikor kaphatunk olyan feladatot ahol, online, virtuális tanulási környezetekkel kell foglalkoznunk, tananyagot kell szerkesszünk, vagy éppen egy tanulóteret kell megterveznünk stb. Ehhez hasonló feladatok sikeres elvégzéséhez lehet számunkra segítségül az ergonómia. A következőkben tárgyalt pontok alapján sokkal jobban tudunk szakértői szemmel vizsgálni oktatási környezeteket, web felületeket.

Elektronikus tanulási környezetek ergonómiai szempontjai...

Általánosan elvárható az elektronikus környezetek esetében is a 4H érvényesülése. Melyek a következőek: használhatóság, hatékonyság, hatásosság hozzáférhetőség.

Használhatóság alatt az értjük, hogy legyen az elektronikus környezetünknek könnyen tanulható a használata, ne okozzon se tanárnak sem diáknak sok munkaórát magabiztos kezelés elsajátítása. Erre már csak azért is oda kell figyelni mert, aki felhasználja vélhetőleg nagyon sok időt tölt majd programmal.

Fontos gyorsan kezelhető legyen és a hibákat is ejtünk azok viszonylag könnyen orvosolhatóak legyenek. Következetesen legyen az oldal felépítve, könnyen visszatudjunk állítani az elhibázott részeket.

Arra is figyelmet kell szánnunk, hogy a megtanult kezelési mód ne változzon meg drasztikusan, ha valamit változtatunk azt lassan vezessük be, hogy ne okozzunk kellemetlenséget a felhasználónak.

A felület a megfelelő és szükséges tartalmakkal rendelkezzen és a feladat teljesítésekhez kapcsolódó funkciókat is elérhetővé tegye. Ha a felület csak a tanulást szolgálja ne tűzdeljük tele a tanulás szempontjából felesleges tartalmakkal, az csak elvonja a figyelmünket, és gátolja az érdemi munkát.

Hatékony információ közlés alatt arra kell gondolni, hogy a fontos információk szem elé kerüljenek. A lényeges információkat tartalmazó elemeket könnyen el lehessen érni. Figyelemfelkeltőek legyenek. 

Hatékonyság kapcsán a hármas egységre kell odafigyelnünk. Design, használhatóság, tartalom. El kell fogadnunk a tényt, hogy a jó tanuláshoz a design legalább olyan fontos mint a tartalom. Hiszen gondoljunk csak bele, milyen érzés lenne egy szétszórt, megtervezetlen térben tanulni? A környezetünk kihatással van ránk. Joggal feltételezhetjük tehát ha a következő pontokra odafigyelünk, sokkal pozitívabb tanulásélménnyel gazdagodhatnak a tanulók. Ez pedig motiváció szempontjából is hasznos. Azonban nem szabad csak a designal foglalkozni, meg kell találnunk az egyensúlyt, mert lehet hogy nagyon szépek a betűk és színeik csak éppen nehezen olvashatóak. 

Tanulási tartalomhoz kapcsolódó kritériumok:

Magyarázó ábrák, diagramok, animációk. Ezek azok az elemek melyek színesítik a tanulás és segítik a megértés. Azonban fontos a jól eltalált mennyiségük tanagyaggal való összehangolásuk. A tananyagokat tanulható logikusan egymásra épülő rendszerként kell felépíteni. Akkor jó egy tananyag ha kellően inspiráló interaktív. Gondolni kell arra, hogy minden tanuló más, ma már egyéni tanulási utakra van igény, ami feltételezi azt is hogy az ilyen oldalakon több féle igényt is kielégítő feladatokat találnak.  

Megjelenítéssel, designnal összefüggő kritériumok:

Ahogy már a korábbiakban is utaltam rá nagyon fontos a könnyen használhatóság, mert ez az első lépés a könnyű örömet okozó tanulás felé.

Meghatározó az oldal tagolása, a lényegi információk mindig láthatóak legyenek.

A színekkel betűtípussal való játék, amilyen jól olyan rosszul is elsülhet. Mindenek előtt törekedjünk a középút megtalálására. Ha lehet kérjük ki mások véleményét is, mert ami nekünk tetszik az lehet hogy másnak zavaró. Ne használjunk erős neon színeket, csak abban az esetben válasszuk erős színt ha egy nagyon lényeges információt akarunk kiemelni. Az oldalon ne használjunk 2-3 féle színnél többet és igyekezzünk azok harmonikus együtt használatára. A betűtípusok tekintetében hasonlóan fontos, hogy jól olvasható legyen és szintén csak 2-3 félét használjunk belőlük. Betűméreteknél tartózkodjunk a túl kicsi és túl nagy használatától egyaránt. Azt a tényt emeljük és hangsúlyozzuk ki, ami valóban fontos, érdemi információ.

Visszajelzés és nyomon követés főleg a tanár jelenlétét általában nélkülöző programoknál, oktatási környezeteknél elengedhetetlen. Hiszen nincs lehetőség visszajelzésre mástól csak a programtól. Fontos, hogy hiteles és valós képet adjon a felhasználónak.

Hatásos környezet elvárt tulajdonságai. Első szempont, hogy legyen könnyen használható, mert a tanulás maga is megerőltető folyamat, nem kell hogy az oldal használata már komoly energiákat emésszen fel. Emeli a tanulási élményt, ha elgondolkodtató és lényeget bemutató egyszerre a felület, lehetőséget ad interaktivitásra, megoldhatóak rajta kreatív feladatok, melyekről kapun visszacsatolást és önértékelést is tudunk kivitelezni. Manapság nagyon fontos, hogy közösségi funkcióval is ellegyen látva az oldal. Ennek fontosságára jó példa, hogy a Facebookon ami eredetileg egy közösségi oldal szerveződnek tanulókörök. Az oldal ergonómia szempontból is sikeres, hiszen könnyen használható egyszerű és több opciót, lehetőséget hordoz magában. Kommunikálhatunk, megoszthatunk tudástartalmakat. Hasonlóan pozitív példa a Second Life környezet is. Lehetőségünk van interaktív, szórakoztató, környezetben tanulni. A külön nekünk kialakított virtuális kampuszban minden adott ahhoz, hogy érdemben a feladatainkkal foglalkozzunk, nem találunk a térben zavaró tényezőket. Azonban ha kedvünk van a kötelez feladat után szabadon szerezhetünk élményeket a virtuális világról.

Akadálymentesség, hozzáférhetőség szempontjából hajlamosok vagyunk elfeledkezni arról, hogy vannak speciális fogyatékkal élő diáktársaink. Számukra ugyan úgy biztosítanunk kell fenti pontokat. Erről a 1998. évi XXVI. törvény is gondoskodik. Biztosítani kell ezen tanulótársainknak is a tartalmakhoz való hozzáférést a tanulás minőségi élményét. Persze jóval nehezebb, és specializálni kell a tartalmakat és azok elérhetőségét. Úgy hiszem azonban nekünk akik emberekkel foglalkozunk, rendelkeznünk kell ezzel a fajta szociális érzékenységgel és hivatástudattal.

Tanulási tevékenység minőségi tényezői 3M

Az itt felsorolt kritériumok azért meghatározóak, mert ha ezeknek eleget teszünk a diákok tanulási folyamata jó eséllyel sikeres lesz. Persze fontos a tanulok saját személyisége, tanulási célja, motivációja, de ezek egy jó tanulási programmal serkenthetőek.

Meaningful: Ez a kritérium arra vonatkozik megértik e tanagyagot, közérthetően van-e megfogalmazva számukra. Persze itt figyelembe kell venni a korosztályt és a tudományterületet a tanulás célját.

Memorable: emlékezni fognak-e a tanultakra? Eléggé látványos és megragadó volt-e az anyag, voltak e benne olyan érzelmi hatások elemek, melyekre az ember esetleg évek múlva is visszaemlékezik.

Motivational: használni fogják-e a tanultakat? Felkeltette-e eléggé a tanulok figyelmét annyira, hogy elindítson egy motivációs folyamatot? Véleményem szerint az a jó óra vagy tanagyag ami gondolkodásra vagy cselekvésre késztet, ami felhozza bennem az - Én miért nem ezt csinálom?- érzést. Vagy örömet és lelkesedést okoz a tanulása. 

Feltételei pedig:  

Átlátható, hatékony felhasználói felület 

Felhasználó kognitív és érzelmi bevonása 

Megfelelő tanulási folyamat szervezése, tartalom vagy irányítás biztosítása

Tanulási környezetek minőségi szempontjai:

Kommunikációs eszközök használata

Azt tapasztalom a feladatok megoldása kapcsán, hogy a kommunikációs lehetőségek biztosítására van a legnagyobb igény. A sikeres feladatmegoldás, tanulás szempontjából kell, hogy kommunikálni tudjunk tanárainkkal, a rendszer üzemeltetőivel, illetve egymással is. Talán a legfontosabb az egymással történő kommunikáció ebből a szempontból az SL-t emelném ki, ami maradéktalanul biztosította számunkra a zavartalan kommunikációt a félév során.

Interaktivitás mértéke

Az ember szórakozva cselekedtetve tanul szívesen, hiszen így nem érzi a megtanulandó anyag súlyát. Az SL rendszer erre teljes mértékben odafigyelt, változatos feladatival, megmosolyogtató lehetőségeivel, például az emelkedő székek, a repülés vagy a virtuális ruhabolt. Úgy érzem maradéktalanul kiélhettük az interaktivitás utáni vágyunkat a félév során.

A fent kifejtett szempontok véleményem szerint szinte kivétel nélkül fontosak, hiszen ezek nagyjából egymásra épülő elemek. Persze idealizált dolog lenne azt feltételezni, hogy mindig minden kritérium maradék nélkül megvalósul. Úgy gondolom ezen hiányosságok szembetűnése attól is függ melyik oldalról közelítjük az adott tanulási környezetet. Tanár, diák, számítástechnikus. Vagy éppen mire, és milyen szinten kívánom használni az adott felületet. Lehet hogy lesz olyan funkció amit soha nem fogunk használni, másikat pedig napi rendszerességgel. 

Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat? 

A feltett kérdésre megosztott választ tudnék adni. Véleményem szerint különbéget tenni a 4H tulajdonságok között lehet. Hiszen mindegyik tanulási környezet egyedi szituáció és más és más igényeket hordoz magában. Teljesen más elemeken van a hangsúly egy SL-ben tartott órán, mint egy kontakt oktatási környezetben kivitelezett óránál. Míg előbbinél meghatározó a design addig a kontakt oktatási folyamatban erre az ember hajlamos kevésé figyelni, arról nem is beszélve hogy a téralakítás is sokkal bonyolultabb folyamat lenne. Ezzel szemben nem tennék különbséget a 3M elemei között mert azok olyan minőségi tényezők melyeknek minden oktatási környezetben, meg kell valósulniuk, hogy sikeres, minőségi tanulás valósuljon meg. 

Az elektronikus tanulási környezetekről...

Kontakt környezet: Az oktatásban résztvevők egy térben és időben vesznek részt az oktatásban. Az általuk használt technikai eszközök a digitális tábla, mobil, táblagép. A tartalom és a kommunikáció azonban a zárt tér kereteit nem lépi át. Adott térhez és időhöz köthető. Ebben az esetben nem szoftverek ergonómiáján van a hangsúly hanem a tér berendezési tárgyain, székeken padokon, egyéb a terem otthonosságát fokozó elemeken. 

Online eszközökkel támogatott kontakt: A tanulok és tanár nagy valószínűséggel egy térben és időben vannak jelen, de már használnak online eszközöket is. Ilyenek lehetnek a fejlesztő szoftverek, játékok. Ebben az eseten szintén jelentős szerepe van a terem berendezésének ergonómiájának, de már a szoftver ergonómia is szerepet kap, hiszen nem mindegy milyen kiegészítő programmal támogatjuk a tanulást. Támogassa és ne elvonja a figyelmet. 

Blended learning: A tanulás tanítás folyamata néha jelenléti oktatásban néha online módon valósul meg. Esetenként csoportos vagy egyéni formában. Kiegészítő lehetőség az online vagy virtuális környezetben való tevékenység pl. blog, virtuális konzultáció. A kontakt oktatás és a távoktatás ergonómia szempontjait is. 

Távoktatás: Túlnyomórészt online vagy virtuális környezetben megvalósuló tevékenység. Központi gondolata, hogy tevékenykedtető legyen vagy tartalomközpontú. A távoktatás több csoportra ontható nem mindegy ugyanis, hogy hagyományos vagy online távoktatásról beszélünk. Minden változatnak sajátos tulajdonságai vannak amihez igazítanunk kell az ergonómiai szempontokat.