Az emberi faj nem mai
formájában bukkant fel a fajok között. A humán kognitív architektúránk lassan
épült fel és nyerte el mai formáját. Az egymásra épülésről és lépésekről nincs
egyetértés a kutatók között. Egyik leginkább elfogadott elmélet Merlin Donald
nevéhez fűződik, aki három fejlődési szakaszt nevez meg. Az emberi elmére ható
három forradalmi lépés jelentős eredményeket hozott a mentális reprezentációnk
területén, a gondolkodásmódunkban, és kommunikációnkban.
A
genetikai átadástól a kulturális tanulásig
A külvilág standard
lassan változó jellemzőire adandó válaszminták az állatok génkészletében a
genomokban vannak rögzítve. Az egyes fajokat, azok egyedeit alkalmassá teszi a
környezetegyes részeihez való alkalmazkodásra. A genom egy zárt programcsoport,
amely a fogantatáskor rögzül és többé nem írható vagy programozható át. Azonban
az utasítás készletnek léteznek, nyitott elemei melyekbe lehet írni például a
madár is ezért tanítható énekelni. A biológiai evolúció folyamán ezeket a
géneket adják át a fajok ezzel biztosítva a faj fennmaradását és alkalmazkodó
képességét. Ezek a központi fajra jellemző tudáskészletek, amik az egyedi
testekben manifesztálódnak. A genetikai átadás mellet azonban vannak nyitott
rendszerek is, a tapasztalatszerzés, és tanulás lehetősége már az élet kezdeti
formáival megjelent. Ez nem más, mint a környezethez való alkalmazkodás
hatékony eszköze. A nyitott információs rendszer központja az agy. A környezet hatásait,
impulzusait felfogva programozódik. A programok folyamatosan módosulhatnak és
felülírhatóak. Mayr felfogása szerint a zárt rendszerek irányítják az
egzisztenciát létezést, míg a nyitott rendszerek, részben nyitott rendszerek a
tapasztalást és a viselkedést. A tanulásnak ez a módja a belső reprezentációk
folyamatos változását jelenti a külső környezeti hatások nyomására. Központban
a környezet szerepel és annak formáló ereje. A főemlősök elméje is a külső
környezet szabályozása alatt áll. Életük epizódok sorozataként játszódik le,
emlékezeti rendszerük a velük történt dolgok reprezentációjára épül. Merlin Donald
szerint, ha magunk evolúciós folyamatát akarjuk értelmezni az emberszabásúak
kognitív világából és társas kapcsolatrendszeréből kell kiindulni. Merlin ezt epizodikus
kultúrának nevezi mely az emberi kognitív evolúció első lépcsőjének tekinthető.
A
kulturális átadás
A kulturális evolúció
feltételét értjük alatta. Egy jelenség mely az állatvilágban is megfigyelhető.
Jellegzetessége abban áll, hogy a fajok egyes egyedei, ezáltal képesek
egymásnak tapasztalataikat megszerzett tudásaikat is átadni. A főemlősöknél
ennek leggyakoribb módja a :expozíció, ingerfokozás, mímelés. emberek esetében
ennek legmeghatározóbb formái, a mímelés, utánzásos tanulás, együttműködéses
tanulás. Az embert megkülönböztető sajátosság a szociógenezis, mely közösen
csoportosan létrejövő alkotást jelent melyet az egyed maga nem tudott volna
létrehozni. További különbség, hogy mi képesek vagyunk saját érzelmeinket,
reprezentációinkat megosztani másokkal.
Mimetikus
kultúra
A kifejezés görög
eredetű szóból származik, és utánzást jelent. Az emberi kulturális környezet
első történeti manifesztációja. A homo erectus kognitív univerzuma, ami
körülbelül 2 millió évvel ezelőtt kezdődhetett és egészen a homo sapiens
megjelenéséig dominált. A külvilág korábbitól eltérő értelmezésében rejlik a
változás. A pszichikus világ tartalmainak felidézése nagyban függetlenedett a
környezettől, gazdagabb belső pszichikus világ alakult ki. Megjelent az igény
az reprezentációkat másokkal is közölhetővé tegyük, megfigyeljünk másokat és a
külvilágot. A tudás genetikai átadásaként megjelenik a pedagógia, olyan rögzült
genom, ami a hatékony tudástranszfert segíti elő. Sajátos szerkezetű
kommunikáció.
Mitikus
kultúra
A homo erectus
kultúrája nagyon sikeresnek bizonyult, több mint egy millió éven keresztül
fennmaradt. Ami az áttörést hozta a szóbeli kommunikáció volt. Annak
megjelenéséig még nagyon kötődtek a környezeti hatásokhoz, még mindig túlzottan
az eseményekhez kötődtek. Donald véleménye szerint a nyelv az elme
értelemkereső konstrukciós törekvéseként jött létre. A beszéd megjelenése
rendkívül hatékony modellező és kommunikációs eszköznek bizonyult. A
nyelvmegjelenésével megjelent az ember életében a modellalkotás új szintje, a
szimbolikus invenció. Ekkor médiumváltás történik, most már nem a testünk a
kifejező eszközünk, belső reprezentációinkat a nyelvünkkel fejezzük ki. A
beszélt nyelv nagyon fontos pontosabb információ átadást tesz lehetővé, ideális
tanulási és tanítási médium. Létével megvalósul a szimbólumhasználatra épülő
gondolkodásmód. Ez a fajta szemtől szembe történő kapcsolattartás az emberek
között a mai napig meghatározó. Beszédünk során a nyelvi tartalmakat
gesztikulációval, nonverbális jelekkel egészítjük ki.
Teoretikus
kultúra
A teoretikusnak nevezett
korszak a modern mai kor. Megjelenik az írás, mint a nyelv rögzített
kifejezésmódja. A kihelyezett szimbólumokkal lehetővé vált az információ átadás
személy tér és idefüggetlenné vált. Ezzel jelentősen szélesedett az átadható
tudások köre és sokkal nagyobb közönség számára vált elérhetővé. Nagy különbség
az írás és olvasás között, hogy míg a beszéd velünk született készségeken
alapszik addig az írást pusztán tanulási folyamatok kapcsán lehet elsajátítani.
A grafikus reprezentációk feltalálásának következtében a hangsúly az auditív modalitásról
a vizualitásra helyeződött át. Ennek kapcsán kezdett változni az információ
feldolgozó rendszereink működése is, hiszen e területet az agy más területe
irányítja. A modern társadalmakban az írás használatával a gondolkodásmód is
megváltozott. Megjelent analitikus, pragmatikus, logikai- tudományos
világértelmezés. Az írás emberiségre gyakorolt hatását több kutató is elemezte.
A külső formális tárolóeszközök életre hívták a szervezett oktatási formát.
Hiszen a gyerekeknek el kellett sajátítani ezeknek a külső szimbolikus tároló
rendszereket. Azonban az írás ismerete sokáig csak kiváltságos rétegek sajátja
volt. Nagy áttörést jelentett a könyv megjelenése melynek köszönhetően még
szélesebb rétegek számára lehetett biztosítani a tudást.
A teoretikus kultúra
létrehozta a modern embert és vele együtt kiformálta a modern társadalmakat is.
A nyomtatással létrejövő új formációt McLuhan Gutenberg galaxisnak nevezte el. Azonban
az új információs technológia megjelenésével a Gutenberg galaxinak számolnia
kell, azt nem tudhatjuk, hogy a fejlődési irány új kommunikációs, információs
világot hoz e létre. Annyi bizonyos az információs környezet két alapvető
elemmel bővül, egyik ilyen új elem a számítógép mely a kihelyezett agyi kapacitásunkká
vált tulajdonképpen. Másik kihívás a Gutenberg galaxis számára az
infokommunikációs eszközök rohamos fejlődése. Ami az elektromos távíróval kezdődött,
ma már internet, mobiltelefon…Kialakulóban van és egyre meghatározóbb a hálózat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése