Távoktatás 2.óra : Didaktikai modellek, az oktatási folyamatot meghatározó alapelvek

Első emlékem a távoktatással kapcsolatban az volt, mikor általános iskolában az egyik olvasás órán egy ezzel foglalkozó olvasmányt dolgoztunk fel. Egy kép is tartozott a történethez melyen egy gyerek fején fejhallgató van, és hallgatja a tananyagot.Ez a kis történet arra irányult, hogy tudjunk róla nem csak iskolában lehet tanulni.  Akkor még nem gondoltam volna, hogy ezzel én egyszer foglalkozni fogok és mint tananyag és módszertan tanulom és majd egyszer talán alkalmazni is fogom. Az is hihetetlen, hogy akkor még rádión(ha jól emlékszem) hallgatták az anyagot, ma pedig már avatárok segítségével fogjuk feldolgozni.

Magát a didaktika szót Comenius óta ismerjük és használjuk. A szó alatt az oktatás folyamatát  és az arról való elméletek gondolkodást értjük. Legismertebb műve a Didactica magna melyet 1632-ben írt.
A modell szó alatt pedig az oktatásban azt értjük, kinek, mit , miért és legfőképpen hogyan kell tanítanunk.
A távoktatás világában hasonlóan a hagyományos osztálytermi tanításhoz szükség van didaktikai modellre. Leegyszerűsítve egy sablonra ami alapján ki tudjuk alakítani a tanulás, tanítás folyamatát.
Napjainkban egyre fontosabb szerepet kap a távoktatás, hiszen az embereknek egyre kevesebb ideje van arra, hogy kötött osztálytermi órákon vegyenek részt. Színvonalban pedig hasonlóan eredményesnek kell lennie. Felmerült a kérdés az órán vajon hatékonyabb-e az osztálytermi tanítás, tanulás, mint  a távoktatás esetében. Azt hiszem nem feltétlenül. Hiszen a lehetőség a távoktatás esetében is meg van, hogy érdekessé, szerethetővé tegyük a tananyagot. Illetve az emberi tényezők is meghatározóak mind a tanári , mind a tanulói oldalon, ha van motiváció és tanulás vagy cél amiért csináljuk mindkét estebe jó eredmény érhető el. Amiben különleges a távoktatás az az, hogy folyamatszabályozás  didaktikájáról kell beszélnünk. Fontos  acélok mérföldkövek kijelölése hogy a folyamat során mindig legyenek támpontok amihez tartjuk magunkat.
Nem mellékes megemlíteni azt sem, hogy a távoktatásokon részvevők számra, jóval fontosabb az önirányítás képessége, és az idő menedzselése.

Didaktikai modellek:

Az órán bemutatott modelleknek nem csupán az volt a célja, hogy megismerjük őket, hanem mindegyikből kiemelhető egy egy hasznos elem amik később beépíthető legyen egy távoktatási modellbe. 


1: Kibernetikai információ elméleti modell
Cube nevéhez köthető, az oktatást úgy fogja fel mint egy gép működését. Egy tökéletesen szabályozott folyamatnak tekinti. Nagy hatást nem ért el a didaktikában.
 Algoritmusok egymásutánjaként értelmezett oktatás-> A távoktatás is ehhez hasonló, egy folyamat amely lépésekből áll.

2: Tanulási-cél orientált modell
Möller elmélete. A fő célt elemi kis több már nem bontható célokra bontjuk. Az út pontos megtervezése, ebben látja az eredményes tanulást. A német didaktikára nagy hatást tett. A tanulási célok egymásra épülő hierarchiák. Tanulási, tanítási cél összehangolása-> a módszert a tanulási célhoz igazítja. A távoktatásban ez fokozottabban jelentkezik.

3: Tanulási hatékonyság modell
Caroll nevéhez köthető, elképzelése, hogy a tanulással töltött idő meghatározza az eredményességet. >-Mérhető az az idő amire a tanulónak szüksége van, se több ne legyen se kevesebb mert az ugyan úgy negatív hatásokkal jár. Optimumot kell megtalálni, se túl könnyű ne legyen egy feladat, se túl nehéz.
Itt említettük meg, hogy az ideális  tanulási anyag:  interaktív és egyedi, nem lehet lineáris és nem felelhet meg mindenkinek.

4: Bloom féle optimális tanuláselmélet
Alapvetése, hogy csak akkor lépjünk tovább ha már mindenki egy szinten van.-> a távoktatás erre kínál lehetőséget. Könnyebb itt megvalósítani mint a hagyományos keretek között. Ami lényeges a távoktatásnál nincs metakommunikáció, de a munkák tükrözik a tanulási eredményeket, és a megértést.

5: Mikrostruktúra 
 Az egész pedagógiai folyamatot egy szituációláncolatként lehetne értelmezni. A folyamat visszafelé nem működik. A didaktika egyfajta kreatívan egymásra épített elemek halmaza.


Alapelvek :
A távoktatásban 5 alapelvet kell figyelembe venni. Ezek a következőek : Differenciálás, Adaptivitás, LLL, Információ megosztás, Közösség és hálózatok.
Differenciálás:
A lényege, hogy felismerjük a tanulok közötti különbséget és annak megfelelően állítsunk össze számukra tananyagot. Ezek a különbségek határozzák meg a tanulásuk lépéseit. A tanulok tevékenységéből képet kapunk arról ki hol tart. A jelenlegi távoktatás túlzottan tananyag centrikus, ahelyett, hogy tevékenység-központú lenne. Ennek azonban az az egyik oka hogy az elméleti tananyagot könnyebb előállítani.

Adaptivitás:
Egységesség alkalmazása a feladatsorokban. Csoportos oktatás esetén is felismerni az egyéni különbségeket, és ezeket alakítani. Nyitottabb tevékenységszervezés kellene a távoktatásban.

LLL:
Tudásfogalom átalakul: A produktivitás egyre inkább teret nyer ez azt jelenti, hogy amit magunk hozunk létre azt jobban megtanulod. Nekem erre matektanárnőm monda mindig, nem oldom meg, mert azt érted meg igazán amire magadtól jössz rá. És valóban, mindig azok a feladatok mentek jobban, melyeket magamtól sikerült megértenem. Konnektivista tanulás is akkor lesz eredményes, ha a csoport létrehozza magának a tudástartalmakat, megosztja és diskurál róla.
Tanulásról alkotott elképzeléseink is átalakulnak, ma már nem csak tanár is iskola létezik. Hasznos lenne ha az iskolák is megosztanák tudásukat egymással, ha a zárt iskola fogalma átalakulna.

Információ megosztás:
A tudás és a szeretet hasonló, mert hiába adunk belőle sokat sosem fogy el. Én kiegészíteném azzal,  hogy kamatozik is.(alturizmus).
Az információinkat meg kell osztanunk nem ülhetünk rajta, attól nem megy előbbre a világ. Amint már többször beszéltünk róla, az emberek félnek megosztani szellemi termékeiket, ennek több oka is lehet. Félelem, hogy ellopják ötleteinket, pszichés okok stb. A konnektivista tanulás ennek kiküszöbölésére jó, megismerjük a csoportban ilyen módon folytatott tanulást, közös szellemi terméket hozunk létre és a tudás mindannyiunké lesz. A plágiumok visszaszorítását is eredményezni a szellemi termékek megosztása, plagizálni csak azt lehet ami rejtve van.

 Közösségek, hálózatok:
 Iskola zárt világa szembe áll az információs társadalom nyitottságával. Ezáltal korlátozódik a tudásgyárrá válás. Hatékony tanulási, tanítási folyamatok kapcsán produktum tudás termelődik ezt meg kellene osztanunk. Ki kellene használni az internet adottságait és nemzetközi teret adni a tanulásnak, miért nem tanulunk például angol villanyszerelőtől angol szakkifejezéseket. Hiszen erre is meg van ma már a lehetőségünk.