A harmadik óránkon az e-learning fogalmának értelmezésével. Látszólag egyszerű lenne a feladat gondolhattuk, azonban hamar kiderült, hogy három alapvető egymástól elkülönülő fogalmak között létezik és a hasonlóság ellenére különböző dolgokról van szó.
Kovács Ilma táblázata, az eLearning és távoktatás kapcsolatáról:
Először Kovács Ilma ábráján keresztül tisztáztuk a távoktatás és az e-learning kapcsolatát. Hazánkban az 1970-es évek óta beszélhetünk távoktatásról. Ezalatt azt kell érteni, hogy a tanulni vágyó személy postai úton megkapta a tananyagot és az elkészített feladatait így jutatta el az oktatójához. Az oktatás térben és időben eltolva valósul meg. Ebben az időben az e-learning még nem jelenik meg. Az e-learning az 1990-es éveken jelenik meg hazánkban. Ekkor még nem térhódító, és semmi kapcsolata nincs a távoktatással. A két terület a 2000-res években kezd egymáshoz közelíteni. A lényege tulajdonképpen az, hogy felhasználnak a távoktatással tanulok például közös email címet, ésszerű információ megosztás céljából. Napjainkban a távoktatás és az e-learning keresztmetszete már kiterjedtebb. Tanulástámogató keretrendszerekről kell beszélnünk, mint például moodle, intranet. Ezek nem feltétlenül tettek jót az oktatásnak. Mindent beszabályoznak és nagyon tananyag centrikusak.
Komenczi Bertalan eLearning értelmezése:
A szerző az e-learninget három más oktatási tanulási forma keresztmetszetében helyezi el. Ezek a következőek: számítógéppel támogatott tanulás, online web alapú tanulás és a távoktatás.
Számítógéppel támogatott tanulás. Ezalatt azt kell érteni, hogy a számítógépet használjuk fel arra, hogy gyorsabban, hatékonyabban és leginkább megkönnyítsük tanulásunkat. Úgy is szokták emlegetni, hogy a biológiai memóriánk kiterjesztése. Mint interaktív eszköz van jelen mindennapjainkban. Mára már ez teljesen elterjedt a magánéletünkben legalább is. Azonban az óránkon is felmerült a kérdés, -ha ennyire jó miért nincs minden osztályterembe számítógép amit a gyerekek használhatnak-? Tapasztalataim szerint a legtöbb általam látogatott intézményben valóban nem engedik be számítógépet a terembe. Persze ennek sokféle magyarázata van: anyagi okok, és ami valószínűbb az innovációtól való félelem. De szerencsére pozitív példát is volt szerencsém látni egy vas megyei kistelepülés általános iskolájában, a régebbi gépeket bevitték a termekben és a gyerekek használhatják. Sőt az interaktív tábla használatát is tanítják nekik.
Online, web alapú tanulás: A számítógép itt alapeszköz lesz, a tanulás hálózat segítségével történik. Az internetről szerezünk információt és továbbítunk információkat, illetve a korábbi órák tapasztalata nyomán nem nagyon osztunk meg. A technika fejlődésével ma már nem csak a szöveg alapú kommunikáció valósul meg. A web2.0 eszközös segítségével széle körű lehetőségeink vannak. Az egy más kérdés élünk e a lehetőségekkel.
Távoktatás: Technikai támogatottsága széles körben megnőtt. Ez azonban nem hogy csökkentette volna a hiedelmeket hanem éppen ellenkezőleg felerősítette ezeket. Az idő és a térbeliség függetlenedik. Nagyon erős önszabályozó képességet feltételez. Az egyén önállóan maga tanul. Tudnia kell rendszeresen önállóan tanulni, számonkérés nélkül. Erre a legtöbb ember képtelen illetve nagyon erős motivációra van szüksége.
eLearning és alkotóelemei:
eLearning : Ezek keresztmetszetében helyezkedik el. Három alkotó eleme van: didaktikai tervezés, modularitás, rendszer szemlélet. A továbbiakban ezek részletes kifejtése következik.
Didaktikai tervezés: Tulajdonképpen ahogy az előző órán is beszéltünk róla szükség van ebben is a tartalom formálására. Sőt ha lehet ebben az eseten ez még fontosabb. A tanagyag összeállításakor jobban kell figyelni arra, hogy legyenek benne egyéni tanuló utak, leágazások. Tehát megvalósuljon a hipertexté formálás. Figyelni kell arra is, hogy legyenek a tanulás ütemét felmérő és koordináló programelemek is. A cégek akik ilyen anyagokat fejlesztenek, nagy hangsúlyt fektetnek a designra az animációkra stb. Nagyon fontosak az ellenőrzést végző programelemek, hiszen itt nincs mód mondjuk dolgozatírásra sem, hogy felmérjük a tanuló hol áll a tananyag elsajátításban.
Modularitás: Fontos, hogy a tananyagokat elemekre ontsák, hiszen a tanulási utak nem egyformák és nem is lineárisak. A legtöbb féle tanulási út lehetőséget kell megadni amin a tanuló saját tempójában végig tud haladni. Persze teljesen koordinálatlanul sem szabad hagyni a tanulót hiszen ekkor csak belenéz majd az anyagba de nem sajátítja el, mindenből lesz egy kis fogalma tulajdonképpen. Arra is figyelni kell azonban, hogy túlzottan szabályozott sem lehet a haladás.
Rendszer szemlélet: Komenczi Bertalan ábráját néztük és elemeztük. Lényege, hogy a e-learning egy magába több lehetőséget is integráló dolog. Hiszen szerepelnek benne, elektronikus médiumok és nem elektronikusak is. Feltűnik a könyv, a tanulótársakkal való megbeszélés, tanárral való interakció. Tehát semmiképpen sem egy elszigetelt tanulási módra kell gondolnunk. Egy rendszer része a tanuló aki az ábrán látható elemekkel áll kapcsolatba és használj az elektronikus és nem elektronikus médiumokat.
Infokommunikációs eszközök elektronikus tanulási környezetben:
Mára már számos tanulásunkat keretbe foglaló rendszer működik, moodle, elearnig,etr,stb. Ám az ezen programok nyújtotta lehetőségek csak kis részét használjuk ki. Leginkább a tananyagok tárolására használjuk. Az elearning is egyre inkább tananyagközpontúvá válik és nem tevékenységközpontúvá, habár a fent említett programok erre is alkalmasak lennének.
Másik fontos jelenlég, hogy a technikai eszközök és lehetőségek olyan gyorsan változnak, vállnak elavulttá, hogy nincs idő arra, hogy tapasztalatokat gyűjtsünk, majd azokat felhasználva egy módszert hozzunk létre.
Az elektronikus környezetben folytatott tanulásra jellemző, hogy áthelyeződnek a hangsúlyok. A tanulóközpontúság kerül előtérbe a tananyaggal szembe, a tanulás örömmel és nem küzdelemmel járó folyamattá válik.
Gabriella, ha a KONNEKT csoportmunkát tevékenységközpontú eLearnig megoldásként értelmezzük, akkor ugyanezeket a témaköröket instruktív módszertannal közelítve hogyan dolgoznánk fel? Írjon rá néhány konkrét példát! Egy konnektivista csoportmunkánál melyik 3 attitűdváltozás (vagy annak hiány) okozhatja a legtöbb problémát? Melyik az az attitűd, ami más, online eszközökkel támogatott tanuláshoz képest lényegesen hamarabb következik be? (Kovács Ilona valójában Kovács Ilma, lásd tanórai közös jegyzet és más webes források)
VálaszTörlésA KONNEKT csoportban most jelenleg a következő feladatok folynak, blog írás, twitter használat, facebook csoport használat, a blogok kommentálása stb. Véleményem szerint ezek a feladatok a csoportra építenek, a közös interakcióra. Instruktív módszertannal átgondolva például így nézhetne ki: A tanár úr előadja az anyagot, mi írnánk beadandót minden óráról, ezt feltöltenénk moodle rendszerbe és egyenként kerülnének értékelésre. A teljesítményünket egyénileg mérnék fel, egyszerűen és számszerűsíthetően. A tananyagainkat például diák formájában feltöltenék moodle-be és kinek-kinek egyénileg kellene azt elsajátítani. A blogokban nem lenne ekkora lehetőség az elrugaszkodásra, nem a tevékeny gondolkodtatás lenne feltétlen a cél, hanem a tananyag minél dogmatikusabb elsajátítása.
VálaszTörlésMásodik és harmadik kérdésére válaszolva, az egyik nehézséget az okozhatja, hogy a hangsúly áttevődik a tanulóra. Gondolok itt arra, hogy nem a tanár az, aki irányítja a tanulót, hanem önszervezésre van szükség, tudni kell menedzselni az időnket, hogy a feladatokat elvégezzük.
A tevékenységek előtérbe helyezése is ilyen problémát okozhat, hiszen ahogy a követelményeket megnéztük a legtöbb visszhang az ellen szólt, hogy sok a feladat, amit hétről-hétre kell végezni. A felsőoktatási gyakorlattal szemben itt nem vizsgaidőszakban kell tételeket magolni, hanem év közben dolgozni. Illetve véleményem szerint még a lineáris tanulásról való átállás is nehézkes, hiszen szintén a felsőoktatási gyakorlatra hivatkozva, berögzött dolog hogy a tanár kiadja a tananyagot és azt kell tudni, itt lehetőség nyílik a szerteágazásra, hogy mindenki új tudástartalmakat hoz be. Ez néha elbizonytalanító, még nincs rutin, és diák hajlamos elbizonytalanodni ezt az anyagot be lehet hozni, amazt meg nem?
Azt gondolom a hipermédiához kapcsolódó attitűd alakul át leggyorsabban, mivel a diákok azonnal mélyvízbe lettek dobva. Már első héten aktívan kellett az új eszközöket, felületeket használni, vagy már jól ismert felületeket a tanulás szolgálatába állítani. Ezen az órán a legaktívabb az online eszközök használata, és nem csak tanári, de legfőképpen diák oldalról nézve.