Távoktatás, Oktatási környezetek és jellemzőik...

A legutóbbi órán az oktatási környezetekkel foglalkoztunk. Négy oktatási környezetet néztünk meg részletesen és elemeztük ezek technikai eszközökkel való viszonyát. 

Először nézzük az oktatási környezet színtereit.

1. Kontakt oktatási tevékenység: Ezt tekintjük a klasszikus oktatási színtérnek. Tulajdonképpen az osztályteremben töltött tanóra. Jellemzője, hogy térben és időben együtt van tanár és diák. Technikát használunk, pl.: számítógépet, de hálózatra nem kapcsolódunk, és tulajdonképpen ez különbözteti meg a későbbiekben tárgyalt színterektől.. Vagyis megmarad az osztályterem zártsága, nem nyitunk óra közben a külvilág felé. Nem kommunikálunk, interneten keresztül mondjuk német cserediákokkal. Persze ez nem zárja ki azt, hogy az órán hatékony tanulás valósuljon meg, hiszen van lehetőség   csoportmunkára, előadásra, prezentációra. 
2. Online eszközökkel támogatott kontakt oktatási tevékenység: Az előbbihez hasonlóan szintén térben és időben együtt van a tanár és a diákok. Azonban az osztályterem megnyílik a külvilág felé azáltal, hogy hálózathoz csatlakozunk és óra közben az internetről szerzünk információkat. Másik fontos jellemzője hogy itt maguk a diákok is produktívak lehetnek, szerkeszthetnek pl.: közös google dokumentumot, vagy megoszthatják az órai anyagaikat. Kommunikálhatnak a külvilággal és egymással is. Ennek legideálisabb módja az lenne, ha a diákok saját technikai eszközeiket tudnák használni, de mivel ez még nem olyan általános, legalább is a közoktatásban, egy számítógépes teremben megvalósítható lehet.
3. Blended learning: Ebben az esetben, a térben és időben való munka elcsúszhat. Nem minden feladatot végez egy időben együtt a diák és tanár, illetve a csoport. Kiválasztásra kerülnek azok a feladat elemek, amiket ilyen módszerrel lehet megoldani. Tulajdonképpen a házi feladat is ilyen, hiszen nem térben és időben egyszerre írjuk meg. A változás abban áll, hogy online történik a feladatvégzés. Nem arra szolgál, hogy az óra folytatása, egyfajta pótlás legyen, hanem egy minőségi online végezhető feladat, ami fejleszt.

Az általunk végzett kurzus is véleményem szerint ebben a formában valósul meg. Az órán van lehetőségünk személyesen részt venni, de kapunk külön feladatot, méghozzá, hogy ezt a blogot létrehozzuk. Továbbá pedig Second Life-ban konzultálunk a tananyagról. Nekem a többi a környezettel összehasonlítva ez a legszimpatikusabb, mert megfelelő összhangban van benne a személyes jelenlét és a tevékenységet elősegítő online feladatok. 

 

4. Távoktatás, mint oktatási környezet: A feladatok csaknem egésze online térben zajlik. Megvalósulhat egy időben kooperatív munka során is. Ebben az esetben is felmerül a kérdés, hogy tevékenység vagy tartalomközpontú legyen-e. Persze nem vitatható, hogy a tevékenység-központú jóval nagyobb munkát kíván. Hiszen végig mentorálni kell a folyamatot és többféle kimenete is lehet. A gyakorlatban is az a jellemzőbb inkább, hogy tartalom központúságot preferálják. Ebben az esetben, is mint a blended learning esetében, megváltozik a tanári szerep. Ezen két környezetben a tanár nem irányító és központi szereplő, hanem facilitáló, támogató jelleggel van jelen az oktatási folyamatban. Célja, hogy a diák dolgozzon, hozzon létre tudásterméket, a tanár segítő támogatása mellett.

Oktatási környezet technológiája és eszközrendszere

1. Kontakt osztálytermi tevékenység technológiája: Ebben az esetben ugyan hálózathoz nem kapcsolódunk, azonban ez nem azt jelenti, hogy nem használunk digitális eszközöket. Segítségül ívhatunk: interaktív táblát, számítógépet, illetve a diákok saját eszközeikkel is segíthetik saját órai tanulásukat.

2. Szimuláció és számítógépes játékok az oktatásban: Az órán használt „komoly” játékok célja, hogy egyes területeket célzottan fejlesszenek. Ez persze nem jelenti azt, hogy fedezhetjük fel más nem konkrétan erre a célra megírt játékok fejlesztő hatásait. A szimulációs programokat például az élet számtalan területén használják, autóvezető tanfolyamokon, a repülőgép pilóták ilyen módon gyakorolnak. Ma már ezek a játékok, programok csúcsgrafikával és hangtechnikával készülnek, emlékszem a 90-es években még fekete háttéren sárga színnel jelentek meg a matematikai feladatok a képernyőn, és semmiféle extra hatás nem kísérte a megoldásukat.

3. MLearning, mobil tanulási környezet: Két értelmezési módja létezik. Először is, hogy az információkhoz bárhonnan hozzáférek. Másodszor pedig bárhol, térbeli függéstől mentesen tudok tanulni. Alapvetően az önálló tanulást és a tananyag központúságot erősítő szemléletmód. Ahhoz, hogy valaki bárhol képes legyen tanulni erős motiváció és önirányító képességgel kell, rendelkezzen.

4. Online eszközrendszerek a tanulás támogatásában: A szemlélet az interaktív kommunikációt részesíti előnybe. Itt is felmerül a korábbi órákon hallott probléma, miszerint csak információkat gyűjtünk, de megosztani nem nagyon vagyunk hajlandóak. Itt nem csak a szöveges tartalmakra kell gondolnunk, hanem a képi, hangi elemek megosztására is. Saját magunknak is információ forrássá kell tehát válnunk. 

5. Online közösségek: Eredeti céljuk szerint nem tanulási célzattal jöttek létre, azonban idővel felszínre kerültek a bennük rejlő lehetőségek és ma már erre  is felhasználjuk őket. Ilyen közösségi portálok pl. Facebook. Goggle csoportok. Főleg az előbbi oldalon meghatározó mennyiségű időt töltünk, ezáltal azonban, hogy ezen a helyen is foglalkozunk tanulással az ott töltött idő minőségi értéke nő. Manapság már nem meglepő, ha bizonyos tudományos kérdésekkel fogalakozó csoportokat, vagy szakembereket ezen az oldalon találunk meg.

6. Online tanulási környezetek: Ez alatt az LMS,(Learning Management System) oktatási tartalomkezelő rendszereket kell érteni. Ezek a rendszerek támogatást nyújtanak többek közt az osztályozások nyilvántartásában, tananyagok összeállításában, kézbesítésében, a közösség on-line kommunikációjában. Egyfajta tanulásmenedzselési célt szolgálnak.

Itt kell megemlíteni az LCMS,(Learning Content Management System) programokat is melyek a tanagyagok szerkesztését teszik lehetővé. LCMS rendszer biztosítja a didaktikus feldolgozást, a tartalomfejlesztést, megosztást, terjesztést, illetve a tartalom változtatásának lehetőségét a szakértők, oktatók, számára.

7. Virtuális oktatási környezetek technológiája: Először is fontos tisztázni, hogy az online és a virtuális nem ugyan az. Hajlamosak vagyunk a két fogalmat keverni. Virtuálisnak a 3D-ben megvalósuló környezeteket mondjuk.(Second Life). Ezzel szemben online környezetnek a 2D-s felületeket hívjuk (Facebook). A tanulás ebben a esetben késleltetve és egy időben is megtörténhet. A kommunikáció sokszínű lehet, csupán megfelelő technika szükséges hozzá. 

A SL-ben történő tanulás még nekünk is új  lehetőség és módszer. Persze lassan beleszokunk, és elkezdjük használni jobban mondva kihasználni előnyeit. A legutóbbi találkozón kapott feladatunk is rávilágított arra, hogy többen szkeptikusan álltunk hozzá, de ahogy kezdünk ráérezni az izére egyre jobban megkedveljük, és már pozitív attitűd változásokat nem csak írni tudunk, de magunkon is megtapasztaljuk.

A képek elérhetőségei:

- interaktív táblás: http://t7.hu/s3k

-http://www.ice-crown.com/2012/02/intranet-planning-content/