Az értékelés szerepe az oktatásban

A tavaszi szünetben rendhagyó módon nem egyéni, hanem páros blogbejegyzést kellett készíteni. Ezt a bejegyzést ketten készítettük, Benkő Gabriella és Berek Andrea.

A feladatot az egyetem virtuális kampuszának területén, az 530-as teremben hallgathattuk meg.

A feladat keretében az alábbi lehetőségek közül közül választhattunk:

1. oktatási módszerek

2. tervezés

3. felhasználói sajátosságok

4. differenciálás

5. értékelés

A fent említett témák közül az értékelés mellett döntöttünk.

Az értékelés és ellenőrzés mind a pedagógiában, mind az andragógiában elengedhetetlen. Az értékelés alapvető célja, hogy információkat szerezzük a tanulók tudásáról, személyiségükről, fejlődésükről. Ennek szükségessége abban áll, hogy ezek megismerése után egyedibb, személyre szabottabb tanulási utak alakíthatóak ki. Továbbá pedig, hogy a fejlesztés tartalma megalapozottá válik az értékelések tükrében. Vannak tények, melyek önmagunkban is jelentéssel bírnak, a mérések többsége azonban csak más eredményekkel, tényekkel, információkkal lesznek igazán informatívak számunkra. Az értékelést többnek kell tekintenünk puszta adatoknál: tartalmazza a viszonyítás mozzanatát is, az értékelés mérési eredmény összevetését jelenti más mérési adatokkal, gyakran előre meghatározott szinttel, elvárással, céllal.

Napjainkban, mikor az oktatás egyre jobban átlépi a zárt tantermek kereteit, és teret hódít az online tanulás, a virtuális oktatás, az értékelés szerepe és módja is változik.  Ennek oka, hogy egyre személyre szabottabb tanulási utakra van szükség. Tehát az értékelés az ellenőrzőbe beírt jegyből egy magasabb, hasznosabb, komplexebb szintre lép. Kirajzolja számunkra továbblépésünk lehetőségeit. 

Értékelés funkciói:

1. A tanárt tájékoztatja munkája eredményéről
2. A tanulót tájékoztatja munkájában elért eredményéről
3. Informálja a szülőket
4. Mintát ad az értékelés módjára
5. Közösségi mércét alakít
6. Szelektál
7. Motivál
8. Minősít
9. Orientál

Az értékelés problematikája négy alapvető kérdésre fűzhető fel, melyek kirajzolják a további vázlatokat.

1. Miért?- Értékelés szintjei, funkciói.
2. Mit?-Az értékelés probléma elvi, fogalmi operacionalizálása. Változók meghatározás. Viszonyítási alap meghatározása.
3. Mikor?- Az oktatási folyamat mely fázisában történik az értékelés.
4. Hogyan?-Az értékelés gyakorlati operacionalizálása, mérőeszköz, mérési eljárás kidolgozása.  

A következőkben a pedagógiai értékelés három formáját  (diagnosztikus, a formatív és a szummatív) ismertetjük.

Diagnosztikus értékelés

A fogalom alatt feltáró értékelést értünk. Mindazon folyamatok, eljárások és intézkedések összességét, melyek a pedagógiai folyamat adott szakaszának eredményeit, problémáit tárják fel. Módosító stratégiák megalapozását hivatott előkészíteni, melynek feladata a döntés-előkészítés. Ilyenkor a feltételeknek, illetve az egyének és csoportok jellemzőinek megváltoztatásához, fejlesztéséhez kívánunk információkat gyűjteni. (Pl. ha az alapkérdés az, hogy a tanuló elérte-e a továbbhaladáshoz szükséges teljesítményszintet, vagy kompenzáló, illetve dúsító, tehetséggondozó foglalkozásokon kell részt vennie.)

Ilyen értékelésnek minősül például a nyelvi szintfelmérő is. Ezeket azonban nem szabad osztályozni, hiszen ez a fajta értékelés csak a tanuló már megszerzett tudásáról, elsajátított kompetenciáiról ad képet.

Formatív értékelés

Formatív értékelés a tanulási-oktatási folyamat közben történik. A formatív értékelés történhet szóban és írásban. Elsődleges funkciója a tanulási folyamat segítése, informálás, motiválás. Formatív értékelés során jól lehet a tanuló szükségleteihez igazodni. A tanuló számára is informatív jelleggel bír, hiszen képet kaphat a saját teljesítményéről.

Az az optimális, ha a formatív értékelés folyamatos, gyakori. Azonban mindig figyelembe kell venni az adott osztály vagy csoport sajátosságait, és nem szabad a számonkérést fegyelmezési célokra használni.

Az oktatási folyamat elején világos tanulási célokat, követelményeket kell meghatározzunk. Figyelembe kell vennünk a tanulók gondolkodási, tanulási folyamatának sajátosságait. Lehetőség szerint a tanulási folyamatot az egyéni szükségletekhez igazítsuk (ez leginkább felnőtt tanulók esetében valósítható meg).

Fontos, hogy a tanuló az értékelés alkalmával biztonságban érezze magát, ne szégyenítsék meg, ha hibázik, az értékelést ne lelki teherként, frusztrációként élje meg. Számtalan olyan esetről hallunk amikor gyerekek vagy épp a felnőtt tanulók stresszhelyzetként élik meg a számonkérést, ami csökkenti a teljesítményüket. Továbbá kihat a későbbi motivációjukra is.

A formatív értékelés technikái:

• Portfóliók, feljegyzések, tanulói naplók készítése. Ezek alapján nyomon követhető a tanuló fejlődési útja.
• Folyamatos visszajelzés a tanuló teljesítményéről (verbális és non-verbális eszközökkel).
• Tanulói önértékelés,
• Társak értékelése,
• Csoportmegbeszélések,
• Követelményminták, példatárak alkalmazása,
• Fogalmi térképezés (concept map)
•  Diagnosztikus teszt

Szummatív értékelés      
        

A szummatív értékelés összegző, minősítő értékelést jelent. Informál minket arról, hogy valamely tanulmányi szakaszban, például a tanév, vagy egy adott oktatási szakasz végén a diák hogyan tett eleget a tanulmányi követelményeknek. A szummatív értékelés leggyakoribb formája a félévi és év végi osztályzat, valamint a vizsga.

Ez az értékelési forma azért hasznos, mert így képet kaphatunk a tanulás eredményességéről.

A szummatív értékelés akkor látja el jól funkcióját, ha a mérés korrekt, objektív, megbízható. Megfelelő érzékenységű, azaz alkalmas arra, hogy kellő pontossággal kimutassa, a diákok teljesítményében jelentkező különbségeket.  Ez azért is fontos mert a szummatív értékelésnek az ember jövőjének tekintetében komoly tétje van. Vizsgáink, jegyeink belépőként szolgálnak az oktatás egyes színtereibe és a munkaerőpiacra is. Ezért erős társadalmi igény van arra, hogy ezek a mérések igazságosak legyenek.

Azonban az a tapasztalatunk, hogy ez az értékelési forma nem úgy valósul meg, ahogy az optimális lenne. A tanuló nem kap részletes visszajelzést arról, hogy hogyan lehetne jobb, teljesítményét milyen módon tudná fokozni. Ez sajnos legtöbb esetben mind a felnőtt, mind a gyerek tanulókra igaz: a tanárok nem szentelnek elég figyelmet arra, hogy a diákot valódi, fejlesztő értékeléssel illessék.

Úgy gondoljuk, hogy ez a veszély online vagy virtuális környezetben is fennáll. Előző félévben egyik  kurzusunkat online környezetben (Moodle) kellett abszolválni. Véleményünk szerint a vizsgáztatás és az értékelés módjának hibája abban állt, hogy elmaradt a valóban segítő, későbbiekben is hasznosítható visszajelzés. Csupán egy osztályzatot kaptunk a folyamat végén. Úgy gondoljuk tehát, hogy ebben az esetben (azon kurzus keretei között) ez a fajta program nem volt szerencsés választás.

13+1 jó tanács andragógusoknak az értékeléshez

1. Mindig próbáljunk objektívak lenni értékeléskor. (Tehát ne szimpátiára osztályozzunk).

2. Indokolt esetben azonban vegyük figyelembe a tanulók sajátosságait (Például: egy beszédhibás emberrel legyünk türelmesek, ne várjunk el tőle hosszú, szabatos feleletet.)

3. Vegye figyelembe, hogy a kapott eredmény befolyásolhatja a tanuló motiváltságát, életének további alakulását.

4. Teremtsünk a vizsgázáshoz megfelelő, nyugodt légkört, hogy teljesítményének demonstrálásához minden feltétel adott legyen.

5. A tanár ne éljen vissza a hatalmával.

6. A számonkérés ne fegyelmező eszköz legyen.

7.  Az értékelést igazítsa a feladat elvégzésének helyéhez, platformjához. (valós, online vagy virtuális környezet stb.)

8. Az értékelés módját előre beszéljük meg, rögzítsük. Év elején tisztázzuk a résztvevőkkel a követelményrendszert. Csak indokolt esetben változtassunk rajta.

9. Az értékelés legyen valódi, informatív visszacsatolás a teljesítményről.

10.  A személyiségi jogokat mind verbális, mind nonverbális értékelés során tartsuk tiszteletben. Ne szégyenítsük meg a tanulót a többiek előtt.

11.A számonkérés időpontjában legyünk következetesek. Ha beígértünk egy dolgozatot, felelést, ahhoz tartsuk magunkat.

12. Előre egyezzünk meg a számonkérés témájában. Ne követeljük meg olyat, ami nem volt benne a tananyagban.

13. Adjunk lehetőséget a tanulónak a javításra.

13+1. A számonkérés eredményét időben közöljük a tanulókkal. Tartsuk magunkat a bejelentett időponthoz.

Felhasznált irodalom:

http://dragon.unideb.hu/~nevtud/Tanarkepzes/meres/3_fejezet.pdf